Meglepő fordulat: a skótszoknya sem a régi már

A skótok ünnepnapokon a mai napig felveszik a kiltet, mint sokan hangoztatják azért, mert nemzetükben elevenen él az ősi, szabadságszerető népszellem. Csakhogy a skótszoknya egyáltalán nem ősi, hiszen csak a 17. században jelent meg.

  • Eduline
Youtube

Egy nyolcvanas évek végi történeti kutatás derítette ki, hogy a skótok hamarabb találták fel a gőzgépet, mint az „ősi” népviseletet, tehát a Rettenthetetlen filmből megismert William Wallace még biztos nem rohangászhatott a skótszoknyában.

A takaróként a testet is melengető vastag pléd praktikus viselet volt a zord Felföld pásztorainak, de a skótok kilencven százaléka a XVII. századig nem ismerte – írta az Index.

A ma skótszoknyaként ismert, derék köré csavarható ruhadarabot csak a skót függetlenség elvesztése után kezdték el szőni. Feltalálója egy angol vállalkozó volt, akinek megtetszett az ismerősei által mutatott hagyományos viselet, viszont körülményesnek érezte a vállon több rétegben átvetett nehéz posztót.

Ekkora már – főleg a modern posztógyártás előretörése miatt – a Felföldön alig élt olyan, aki ilyet viselt volna. Ahogy Hugh Trevor-Roper történész írta tanulmányában: „Egy nadrágos generációt követőn a Felföld közrendűinek semmi oka nem volt arra, hogy visszatérjenek a kevésbé praktikus, ellenben drágább pokróchoz vagy akár a szoknyához”.

A skót népviselet megmentésére paradox, de nem túl ritka módon azok siettek, akiknek tényleg soha nem kellett a Felföld szikláira leterítenie a plédet: edinborough-i ügyvédek, glasgow-i vállalkozók, londoni rezidenciákon élő főrendek.

A trendben nagy szerepe volt a fölösleges angol szigornak: 1746-ban ugyanis a klánok függetlenségi hajlamai miatt betiltották a helyi kulturális sajátosságokat, így a népviseletet is. Hiába fenyegetett kemény büntetéssel, az intézkedés miatt a felföldi viselet a bimbózó skót nemzeti érzés ikonjává vált. Londonban megalakult a Felföld Társaság, és elképesztően menővé vált minden, ami onnan származik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.