Meglepő fordulat: a skótszoknya sem a régi már

A skótok ünnepnapokon a mai napig felveszik a kiltet, mint sokan hangoztatják azért, mert nemzetükben elevenen él az ősi, szabadságszerető népszellem. Csakhogy a skótszoknya egyáltalán nem ősi, hiszen csak a 17. században jelent meg.

  • Eduline
Youtube

Egy nyolcvanas évek végi történeti kutatás derítette ki, hogy a skótok hamarabb találták fel a gőzgépet, mint az „ősi” népviseletet, tehát a Rettenthetetlen filmből megismert William Wallace még biztos nem rohangászhatott a skótszoknyában.

A takaróként a testet is melengető vastag pléd praktikus viselet volt a zord Felföld pásztorainak, de a skótok kilencven százaléka a XVII. századig nem ismerte – írta az Index.

A ma skótszoknyaként ismert, derék köré csavarható ruhadarabot csak a skót függetlenség elvesztése után kezdték el szőni. Feltalálója egy angol vállalkozó volt, akinek megtetszett az ismerősei által mutatott hagyományos viselet, viszont körülményesnek érezte a vállon több rétegben átvetett nehéz posztót.

További érdekes tények

Ekkora már – főleg a modern posztógyártás előretörése miatt – a Felföldön alig élt olyan, aki ilyet viselt volna. Ahogy Hugh Trevor-Roper történész írta tanulmányában: „Egy nadrágos generációt követőn a Felföld közrendűinek semmi oka nem volt arra, hogy visszatérjenek a kevésbé praktikus, ellenben drágább pokróchoz vagy akár a szoknyához”.

A skót népviselet megmentésére paradox, de nem túl ritka módon azok siettek, akiknek tényleg soha nem kellett a Felföld szikláira leterítenie a plédet: edinborough-i ügyvédek, glasgow-i vállalkozók, londoni rezidenciákon élő főrendek.

A trendben nagy szerepe volt a fölösleges angol szigornak: 1746-ban ugyanis a klánok függetlenségi hajlamai miatt betiltották a helyi kulturális sajátosságokat, így a népviseletet is. Hiába fenyegetett kemény büntetéssel, az intézkedés miatt a felföldi viselet a bimbózó skót nemzeti érzés ikonjává vált. Londonban megalakult a Felföld Társaság, és elképesztően menővé vált minden, ami onnan származik.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.