A skótok iskolareformját másolhatná a kormány

A hátrányos helyzetűek felemeléséért rengeteget tettek.

  • Eduline
AP

A gyatra Pisa-eredmények ellenére eddig csak apróbb módosításokról beszélt a magyar oktatásirányítás - feltehetően a kedélyek megnyugatására, kommunikációs célból. A háttérben azonban nagyobb munka zajlik, ezt mutatja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján publikált írás is, mely a skót oktatási reformok sikerét elemzi - szúrta ki a Magyar Hírlap.

A skót reformok is hasonló problémákra keresik a megoldást, mint amely a magyar társadalomban és oktatási rendszerben is megmutatkozik, ezekre a PISA-felmérés is rávilágított. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása helyett hazánkban a szakadék csak még szélesebbre tárul az iskolaévek során, így a skótokhoz hasonlóan ezen a területen akad a legtöbb teendő.

A tavaly februárban indított skót program fókuszában is a szegénységből eredő fejlődési különbség csökkentése, a méltányosság fokozása áll, összhangban a skót nemzeti fejlesztési stratégiával, a nemzeti alaptantervvel és a korábban meghirdetett gyermek-esélyegyenlőségi programmal - írják. A végrehajtással megbízott alapítvány alaptőkéje 306 milliárd forintnak felel meg a 2016/17-es tanévben, az összeget a teljes iskolahálózatban osztják szét a hátrányos helyzetű gyerekek arányában. A skót rendszerben hátrányos helyzetű az a diák, aki ingyenes ebédre szorul - hazánkban az ingyenes étkeztetést sikerként könyvelik el.

A legszegényebb régiók részesülnek a programból, de bármilyen iskolát támogat az állam, ahol magas a hátrányos helyzetű diákok száma. A gyerekek kreativitást fejlesztő programokból azonban minden iskola részesül.

A támogatásra pályázni kell, ezt bírálja el egy központi döntőbizottság. "A támogatásból költhetnek pszichológusra, logopédusra, bármilyen szükségesnek ítélt szakemberre, de mindenképp növelni kell a pedagógusok és a vezetők szakmai potenciálját, és együtt kell működni más, hasonló helyzetű intézményekkel" - írja a MH. Javítani kell a szülőkkel való kapcsolattartást, fejleszteni az iskolavezetést, új módszereket alkalmazni, a szövegértés, a matematikai kompetenciák és a tanulók általános egészségének javítása érdekében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.