A skótok iskolareformját másolhatná a kormány

A hátrányos helyzetűek felemeléséért rengeteget tettek.

  • Eduline
AP

A gyatra Pisa-eredmények ellenére eddig csak apróbb módosításokról beszélt a magyar oktatásirányítás - feltehetően a kedélyek megnyugatására, kommunikációs célból. A háttérben azonban nagyobb munka zajlik, ezt mutatja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján publikált írás is, mely a skót oktatási reformok sikerét elemzi - szúrta ki a Magyar Hírlap.

A skót reformok is hasonló problémákra keresik a megoldást, mint amely a magyar társadalomban és oktatási rendszerben is megmutatkozik, ezekre a PISA-felmérés is rávilágított. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatása helyett hazánkban a szakadék csak még szélesebbre tárul az iskolaévek során, így a skótokhoz hasonlóan ezen a területen akad a legtöbb teendő.

A tavaly februárban indított skót program fókuszában is a szegénységből eredő fejlődési különbség csökkentése, a méltányosság fokozása áll, összhangban a skót nemzeti fejlesztési stratégiával, a nemzeti alaptantervvel és a korábban meghirdetett gyermek-esélyegyenlőségi programmal - írják. A végrehajtással megbízott alapítvány alaptőkéje 306 milliárd forintnak felel meg a 2016/17-es tanévben, az összeget a teljes iskolahálózatban osztják szét a hátrányos helyzetű gyerekek arányában. A skót rendszerben hátrányos helyzetű az a diák, aki ingyenes ebédre szorul - hazánkban az ingyenes étkeztetést sikerként könyvelik el.

A legszegényebb régiók részesülnek a programból, de bármilyen iskolát támogat az állam, ahol magas a hátrányos helyzetű diákok száma. A gyerekek kreativitást fejlesztő programokból azonban minden iskola részesül.

A támogatásra pályázni kell, ezt bírálja el egy központi döntőbizottság. "A támogatásból költhetnek pszichológusra, logopédusra, bármilyen szükségesnek ítélt szakemberre, de mindenképp növelni kell a pedagógusok és a vezetők szakmai potenciálját, és együtt kell működni más, hasonló helyzetű intézményekkel" - írja a MH. Javítani kell a szülőkkel való kapcsolattartást, fejleszteni az iskolavezetést, új módszereket alkalmazni, a szövegértés, a matematikai kompetenciák és a tanulók általános egészségének javítása érdekében.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu