Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A falusi iskolák szegregálódása már akkor megindul, ha csak azt hiszik a szülők, hogy veszélybe került az oktatás minősége, de a roma diákok számában is van vízválasztó.

Ha az iskolákban tanuló diákok 40-50 százalékát eléri a roma, illetve cigány származású diákok száma, akkor megindul az iskola szegregációja, a nem roma szülők elviszik gyerekeiket egy másik iskolába - írja Kiss Márta kutatása és saját gyűjtése alapján az Abcúg. Az eddigi kutatásokban főleg a városi iskolák szegregációját vizsgálták, ám Kiss a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekesély csoportjával közösen a 23 leghátrányosabb helyzetű térségről készített tanulmányt.
A szegregációt kiváltó legfőbb okok:
A kutatás szerint az iskolát váltó diákok 70 százaléka olyan intézménybe került, ahol a romák aránya 40 százalék alatti - a kutatók szerint ez a vízválasztó.
Az elhordásra hatással van az anyák iskolai végzettsége: az eljáró gyerekek 47 százalékának édesanyja érettségizett, egyötödük diplomázott. A helyben maradó gyerekek esetében az édesanyák nagy része nyolc osztállyal vagy annál is kevesebbel rendelkezik, 24 százalékának van érettségije, és csak 7 százalékának felsőfokú végzettsége.
- írja a portál. A 8. osztályosok kompetenciaméréséből kiderült, hogy az elhordott diákok jobban teljesítő közegbe kerültek, míg a helyben maradók eredményei nagy hátrányban vannak.
A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába
Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.