Ahol sok a roma diák, onnan azonnal viszik a szülők a gyerekeiket

A falusi iskolák szegregálódása már akkor megindul, ha csak azt hiszik a szülők, hogy veszélybe került az oktatás minősége, de a roma diákok számában is van vízválasztó.

  • Eduline
null

Ha az iskolákban tanuló diákok 40-50 százalékát eléri a roma, illetve cigány származású diákok száma, akkor megindul az iskola szegregációja, a nem roma szülők elviszik gyerekeiket egy másik iskolába - írja Kiss Márta kutatása és saját gyűjtése alapján az Abcúg. Az eddigi kutatásokban főleg a városi iskolák szegregációját vizsgálták, ám Kiss a Magyar Tudományos Akadémia Gyerekesély csoportjával közösen a 23 leghátrányosabb helyzetű térségről készített tanulmányt.

A szegregációt kiváltó legfőbb okok:

  • A roma tanulók aránya miatt romlik az oktatás minősége. Utóbbi főleg azért, mert nagy energiákat emészt fel a halmozottan hátrányos helyzetűek fejlesztése, a rosszul kezelt csoportokban kiközösíthetik a tanulni vágyókat, az alulfinanszírozott rendszerrel küzdő tehetsége tanárok pedig elhagyják az iskolát. Az osztályok összetételétől függően a csoporthatás miatt bezuhanhat a továbbtanulni vágyók aránya.
  • A roma diákok számának növekedésétől való félelem a többi szülő részéről

A kutatás szerint az iskolát váltó diákok 70 százaléka olyan intézménybe került, ahol a romák aránya 40 százalék alatti - a kutatók szerint ez a vízválasztó.

Az elhordásra hatással van az anyák iskolai végzettsége: az eljáró gyerekek 47 százalékának édesanyja érettségizett, egyötödük diplomázott. A helyben maradó gyerekek esetében az édesanyák nagy része nyolc osztállyal vagy annál is kevesebbel rendelkezik, 24 százalékának van érettségije, és csak 7 százalékának felsőfokú végzettsége.

- írja a portál. A 8. osztályosok kompetenciaméréséből kiderült, hogy az elhordott diákok jobban teljesítő közegbe kerültek, míg a helyben maradók eredményei nagy hátrányban vannak.

A többségi társadalom gyerekeire nincs rossz hatással, ha hátrányos helyzetű diákkokal járnak iskolába

Az amerikai Last Week Tonightban John Olver átfogóan bemutatta, hogy milyen pozitívumokkal jár, ha felszámolják a gyerekek megkülönböztetését. Az HBO nagy népszerűségnek örvendő műsorában ezúttal az amerikai iskolák szegregáltságáról volt szó, de a tapasztalatok könnyen átvezethetők akár a magyar viszonyokra is.

Hozzászólások

„A pedagógusoknak levegőre van szükségük” – Lannert Judit szerint a rendszer nem engedi hibázni sem a tanárokat, sem a diákokat

A pedagógusértékelési rendszer teljesen elhibázott. Nem elég szeretni a gyerekeket, hinni is kell bennük. A magyar oktatás bebetonozza a különbségeket. Ilyen állításokat fogalmazott meg Lannert Judit abban a majdnem egyórás interjúban, amelyet Magyar Péter készített vele, miután bejelentette, hogy őt jelöli a TISZA-kormány gyermek- és oktatásügyi miniszterének.

„Szegregált iskolából nem vezet út egyetemre” – a pedagógiai kultúrában látják a fő problémát a szakértők

Nagyon ambiciózus vállalás a Tisza Párt részéről minden gyereket megtanítani értőn írni-olvasni az alsó tagozat végére, az oktatási rendszer átalakításához nemcsak szerkezeti reformokra, hanem „mentális forradalomra” is szükség lenne – többek között erről beszélgetett Lannert Judit, Nahalka István és Váradi Balázs a Qubit podcastjában.

@eduline.hu A számológépetek többet segíthet a matekérettségin, mint gondolnátok. A @studium_generale matekosai most megmutatják, hogyan spórolhattok akár 10 percet a számolások idejéből. #érettségi #érettségi2026 #fyp #szponzorálttartalom #raiffeisenbank ♬ eredeti hang - eduline.hu

Ruff Bálint a lopás történeti megítéléséről írta diplomamunkáját a Pázmányon

A leendő Miniszterelnökséget vezető miniszterről beszél mindenki, sokan nagy reményeket fűznek hozzá – többek között azért, mert rendszeresen az elszámoltatás és a jogi következmények érvényesítésének fontosságáról beszélt. Ruff Bálintot már a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán is a lopás megítélésének kérdése foglalkoztatta.