Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Hogyan lehet olyan diákokat egyszerre tanítani, akiknek a tudásában hétévnyi különbség van? Erre a kérdésre kereste a választ Pekka Peura finn tanár, aki saját oktatási módszert dolgozott ki.

A finnek is meglepődtek azon, hogy mennyire elől végeztek a Pisa-felmérésben, szerintük ugyanis a finn oktatási rendszerben sok minden rossz, és van még hova fejlődniük. A Tanulás újratöltve konferenciára olyan finn és magyar tanárokat hívtak, akik valamilyen egyedülálló dolgot hoztak létre a saját iskolájukban, hogy ezzel javítsanak az oktatás minőségén - írja az Abcúg.hu.
A finn oktatási rendszer az egyenlőséget helyezi előtérbe. Az egyes iskolák között nincsenek nagy különbségek, de egy adott iskolában belül osztályok teljesítménye jelentősen eltérhet, mivel a tanároknak óriási szerepük van a tanrend kialakításában.
A konferencián arról is szó esett, hogy tanár jelenléte sokkal fontosabb a digitális eszközöknél, de ezek az eszközök segíthetik a tanár munkáját például az ismétlésekben. Digitális eszközök nélkül a diákok nem lesznek felkészülve a munkaerőpiacra, amelynek már szinte minden szegmense digitalizált.

Megszólalt az előadáson a finn Pekka Peura is, aki 10 éve tanít matek-fizika szakos tanárként. Peura szerint minden emberben van motiváció a tanulásra, az iskolában pedig azt a környezetet kell létrehozni, ahol ez a motiváció előhozható és megerősíthető. A finn tanár szerint négyféleképpen lehet növelni a diákok motivációját.
Peura óráin a diákok nem a tábla vagy a katedra felé néznek, hanem a padok egymás felé vannak fordítva, ezért a tanulók folyamatos interakcióba léphetnek egymással is. A telefonjuk is ott lehet előttük a padon, amin visszajelzéseket küldhetnek a tanárnak arról, hogy értik-e miről van szó, vagy lemaradtak-e. Ez sokkal hatékonyabb módszer, mint felszólítani a 30 emberből 1egyembert, hogy tudta-e követni.
Öt ok, amiért minden magyar diáknak ki kellene próbálnia, milyen finn iskolásnak lenni
Van, ahol még van presztízse a tanári pályának, és van, ahol a diákoknak nem kell vizsgázniuk. Milyen finn iskolában tanulni? Érdemes elgondolkozni néhány ponton. 1. Személyre szabott órák Mindenki a képességeihez mérten kap feladatot, ha pedig a diákok valamilyen feladatot nem tudnak megcsinálni, akkor a tanárok külön foglalkoznak velük.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.