Heves megyében is problémákkal tarkított működése ellenére az újjászervezett Klik élén maradt a tankerületi igazgató.
Korábban beszámoltunk róla, hogy a Klik 58 új tankerületéből 51 élén a régi tankerületi igazgatók jutottak szerephez, ám ahogy sorozatunk első részében kiderült, hogy olyanok is maradhattak Szombathelyen, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, valamint Szigetszentmiklóson, akik működése nem volt mentes a problémáktól.
Problémás vezetők is maradtak a megreformált Klikek élén
A tankerületek átszabásával kevesebb, de már kipróbált igazgatókkal kezdi meg a Klik a következő tanévet. Akadnak azonban olyanok, akik úgy maradnak vezető pozícióban, hogy korábbi munkájuk során nem volt maradéktalanul békés a viszony az iskolákkal: igazgatóváltások, iskolabezárások és megkérdőjelezhető vizsgálatok jellemzik az általuk irányított tankerületeket.
Sorozatunk második részében a két súlyos botrányt is megélő Heves megyei Ballagó Zoltánnal tankerületi igazgatóra emlékezünk, aki korábbi társaihoz hasonlóan szintén maradhatott a már összevont hevesi tankerület élén. Emlékezetes a tarnazsadányi iskola esete, ahol nem csak az iskola wc-je volt katasztrofális állapotban, égető kérdés volt a szippantózás is, ám erre nem maradt kerete az iskolának. Az épületek sem voltak jó állapotban, tornázni is csak rossz körülmények között tudtak a gyerekek. A nagy nyilvánosságot kapott eset miatt lépésekre kényszerült a Klik, amely nem csak az iskola fenntartója, de működtetője is egyben.
A működtetői jogkör teljes mértékű államosításáról ITT, Palkovics László erre vonatkozó állításairól ITT írtunk.
Heves megyében a Klik felügyelete mellett olyan súlyos szegregációs gyakorlat alakult ki a helyi romákkal szemben, amit bíróság elé vittek jogvédő szervezetek. A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat módszeresen minősítette értelmi fogyatékossá azokat a cigány származású diákokat, akik halmozottan hátrányos helyzetük miatt maradtak el társaiktól, de teljesen normális képességűek voltak. A bíróság kimondta, hogy az éveken át folyó gyakorlathoz a Klik és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is "asszisztált".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Péntek délután érkezett a gyors válasz a szakma felháborodására.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
