A bíróság is elmarasztalta a Kliket, de maradhatott a tankerületi igazgató

Korábban beszámoltunk róla, hogy a Klik 58 új tankerületéből 51 élén a régi tankerületi igazgatók jutottak szerephez, ám ahogy sorozatunk első részében kiderült, hogy olyanok is maradhattak Szombathelyen, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, valamint Szigetszentmiklóson, akik működése nem volt mentes a problémáktól.

Sorozatunk második részében a két súlyos botrányt is megélő Heves megyei Ballagó Zoltánnal tankerületi igazgatóra emlékezünk, aki korábbi társaihoz hasonlóan szintén maradhatott a már összevont hevesi tankerület élén. Emlékezetes a tarnazsadányi iskola esete, ahol nem csak az iskola wc-je volt katasztrofális állapotban, égető kérdés volt a szippantózás is, ám erre nem maradt kerete az iskolának. Az épületek sem voltak jó állapotban, tornázni is csak rossz körülmények között tudtak a gyerekek. A nagy nyilvánosságot kapott eset miatt lépésekre kényszerült a Klik, amely nem csak az iskola fenntartója, de működtetője is egyben.

A működtetői jogkör teljes mértékű államosításáról ITT, Palkovics László erre vonatkozó állításairól ITT írtunk.

Heves megyében a Klik felügyelete mellett olyan súlyos szegregációs gyakorlat alakult ki a helyi romákkal szemben, amit bíróság elé vittek jogvédő szervezetek. A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat módszeresen minősítette értelmi fogyatékossá azokat a cigány származású diákokat, akik halmozottan hátrányos helyzetük miatt maradtak el társaiktól, de teljesen normális képességűek voltak. A bíróság kimondta, hogy az éveken át folyó gyakorlathoz a Klik és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is "asszisztált".