Korábban beszámoltunk róla, hogy a Klik 58 új tankerületéből 51 élén a régi tankerületi igazgatók jutottak szerephez, ám ahogy sorozatunk első részében kiderült, hogy olyanok is maradhattak Szombathelyen, Székesfehérváron, Zalaegerszegen, valamint Szigetszentmiklóson, akik működése nem volt mentes a problémáktól.
A tankerületek átszabásával kevesebb, de már kipróbált igazgatókkal kezdi meg a Klik a következő tanévet. Akadnak azonban olyanok, akik úgy maradnak vezető pozícióban, hogy korábbi munkájuk során nem volt maradéktalanul békés a viszony az iskolákkal: igazgatóváltások, iskolabezárások és megkérdőjelezhető vizsgálatok jellemzik az általuk irányított tankerületeket.
Sorozatunk második részében a két súlyos botrányt is megélő Heves megyei Ballagó Zoltánnal tankerületi igazgatóra emlékezünk, aki korábbi társaihoz hasonlóan szintén maradhatott a már összevont hevesi tankerület élén. Emlékezetes a tarnazsadányi iskola esete, ahol nem csak az iskola wc-je volt katasztrofális állapotban, égető kérdés volt a szippantózás is, ám erre nem maradt kerete az iskolának. Az épületek sem voltak jó állapotban, tornázni is csak rossz körülmények között tudtak a gyerekek. A nagy nyilvánosságot kapott eset miatt lépésekre kényszerült a Klik, amely nem csak az iskola fenntartója, de működtetője is egyben.
A működtetői jogkör teljes mértékű államosításáról ITT, Palkovics László erre vonatkozó állításairól ITT írtunk.
Heves megyében a Klik felügyelete mellett olyan súlyos szegregációs gyakorlat alakult ki a helyi romákkal szemben, amit bíróság elé vittek jogvédő szervezetek. A területileg illetékes pedagógiai szakszolgálat módszeresen minősítette értelmi fogyatékossá azokat a cigány származású diákokat, akik halmozottan hátrányos helyzetük miatt maradtak el társaiktól, de teljesen normális képességűek voltak. A bíróság kimondta, hogy az éveken át folyó gyakorlathoz a Klik és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is "asszisztált".
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
