A kormány kedvelt közvélemény-kutatója egy kizárólag a kormány számára szóló felmérést készített, azonban kiszivárogtak az adatok, melyek szerint a lakosság kétharmada a tanárok mellett áll.
Az Index megszerezte a Nézőpont Intézet februári reprezentatív közvélemény kutatását. Ennek csak azon részletét hozták nyilvánosságra, mely továbbra is a Fidesz-KDNP vezető szerepéről számolt be a választópolgárok körében. A többi részlet - melyek közül nem egy kínosan hathat - azonban nem került nyilvánosságra, azt csak a kormány kapta meg.
Ezek egyike a közoktatási problémákról szólt, hogy mennyire tartják jogosnak a tanárok tiltakozását, mennyire látják jónak az eddigi reformokat. Az 1000 fős minta válaszai alapján szinte minden kérdésben a kritikus vélemények voltak uralkodóak, egyedül a mindennapos testnevelés reformja volt az, amivel egyetértettek a lakosok (72 százalék).
A megkérdezettek 65 százaléka egyetért a pedagógusok tiltakozásával, 63 százalék csökkentené a diákok terheit, és szintén eléri a 60 százalékot azok véleménye, akik szerint túlzottan központosított (Klik) lett a rendszer.
Érdekesség, hogy az egyik vizsgált pont szerint a reformok rossz megvalósítása felelős a problémákért, ezzel 53 százalék értett egyet, amely önmagában úgy hathatna, mintha a reform iránya önmagában jó lett volna. 49 százalék szerint szükség volt a közoktatás reformjára, azonban csak az összefüggő adatok mutatják meg, hogy vélhetően nem ilyen reformról gondolkodtak az emberek, ugyanis a lakosok 43 százaléka szerint a reformok nem jó irányba mutatnak, szemben az azokat helyeslő 33 százalékkal.
A tanrend egységesítésének szükségességét is inkább pozitívan értékelték (43:36), viszont teljes megosztottság mutatkozik abban, hogy a kormány meg fogja-e oldani a közoktatás problémáit (42:42 az arány, a többi válaszoló nem tudott dönteni, vagy nem szolgáltatott adatot).
A portál felveti, hogy a kormány számára készült jelentés befolyással lehetett arra, hogy miért indult lejáratókampány Pukli István igazgató, valamint a más vezető tiltakozó személye ellen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
