A Nézőpont Intézet rejtett kutatása is magasan mérte a tanárokat támogatókat

A kormány kedvelt közvélemény-kutatója egy kizárólag a kormány számára szóló felmérést készített, azonban kiszivárogtak az adatok, melyek szerint a lakosság kétharmada a tanárok mellett áll.

  • Eduline
Túry Gergely

Az Index megszerezte a Nézőpont Intézet februári reprezentatív közvélemény kutatását. Ennek csak azon részletét hozták nyilvánosságra, mely továbbra is a Fidesz-KDNP vezető szerepéről számolt be a választópolgárok körében. A többi részlet - melyek közül nem egy kínosan hathat - azonban nem került nyilvánosságra, azt csak a kormány kapta meg.

Ezek egyike a közoktatási problémákról szólt, hogy mennyire tartják jogosnak a tanárok tiltakozását, mennyire látják jónak az eddigi reformokat. Az 1000 fős minta válaszai alapján szinte minden kérdésben a kritikus vélemények voltak uralkodóak, egyedül a mindennapos testnevelés reformja volt az, amivel egyetértettek a lakosok (72 százalék).

A megkérdezettek 65 százaléka egyetért a pedagógusok tiltakozásával, 63 százalék csökkentené a diákok terheit, és szintén eléri a 60 százalékot azok véleménye, akik szerint túlzottan központosított (Klik) lett a rendszer.

Érdekesség, hogy az egyik vizsgált pont szerint a reformok rossz megvalósítása felelős a problémákért, ezzel 53 százalék értett egyet, amely önmagában úgy hathatna, mintha a reform iránya önmagában jó lett volna. 49 százalék szerint szükség volt a közoktatás reformjára, azonban csak az összefüggő adatok mutatják meg, hogy vélhetően nem ilyen reformról gondolkodtak az emberek, ugyanis a lakosok 43 százaléka szerint a reformok nem jó irányba mutatnak, szemben az azokat helyeslő 33 százalékkal.

A tanrend egységesítésének szükségességét is inkább pozitívan értékelték (43:36), viszont teljes megosztottság mutatkozik abban, hogy a kormány meg fogja-e oldani a közoktatás problémáit (42:42 az arány, a többi válaszoló nem tudott dönteni, vagy nem szolgáltatott adatot).

A portál felveti, hogy a kormány számára készült jelentés befolyással lehetett arra, hogy miért indult lejáratókampány Pukli István igazgató, valamint a más vezető tiltakozó személye ellen.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.