A kormány kedvelt közvélemény-kutatója egy kizárólag a kormány számára szóló felmérést készített, azonban kiszivárogtak az adatok, melyek szerint a lakosság kétharmada a tanárok mellett áll.
Az Index megszerezte a Nézőpont Intézet februári reprezentatív közvélemény kutatását. Ennek csak azon részletét hozták nyilvánosságra, mely továbbra is a Fidesz-KDNP vezető szerepéről számolt be a választópolgárok körében. A többi részlet - melyek közül nem egy kínosan hathat - azonban nem került nyilvánosságra, azt csak a kormány kapta meg.
Ezek egyike a közoktatási problémákról szólt, hogy mennyire tartják jogosnak a tanárok tiltakozását, mennyire látják jónak az eddigi reformokat. Az 1000 fős minta válaszai alapján szinte minden kérdésben a kritikus vélemények voltak uralkodóak, egyedül a mindennapos testnevelés reformja volt az, amivel egyetértettek a lakosok (72 százalék).
A megkérdezettek 65 százaléka egyetért a pedagógusok tiltakozásával, 63 százalék csökkentené a diákok terheit, és szintén eléri a 60 százalékot azok véleménye, akik szerint túlzottan központosított (Klik) lett a rendszer.
Érdekesség, hogy az egyik vizsgált pont szerint a reformok rossz megvalósítása felelős a problémákért, ezzel 53 százalék értett egyet, amely önmagában úgy hathatna, mintha a reform iránya önmagában jó lett volna. 49 százalék szerint szükség volt a közoktatás reformjára, azonban csak az összefüggő adatok mutatják meg, hogy vélhetően nem ilyen reformról gondolkodtak az emberek, ugyanis a lakosok 43 százaléka szerint a reformok nem jó irányba mutatnak, szemben az azokat helyeslő 33 százalékkal.
A tanrend egységesítésének szükségességét is inkább pozitívan értékelték (43:36), viszont teljes megosztottság mutatkozik abban, hogy a kormány meg fogja-e oldani a közoktatás problémáit (42:42 az arány, a többi válaszoló nem tudott dönteni, vagy nem szolgáltatott adatot).
A portál felveti, hogy a kormány számára készült jelentés befolyással lehetett arra, hogy miért indult lejáratókampány Pukli István igazgató, valamint a más vezető tiltakozó személye ellen.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
