A Légy jó mindhalálig nem való gyerekeknek? Nem mindenki ért egyet a levelet író tanárral

Több szakmabeli nem ért egyet azzal a tanárral, aki nemrég levelet írt egy budapesti iskola igazgatójának és a köznevelésért felelős államtitkárnak, amelyben kritizálta tanártársa döntését, amiért a Semmi című művet oktatta a gyerekeknek a Légy jó mindhalálig helyett. Egy magyartanár szerint Móricz Zsigmond remekműve nem is való gyerekeknek.

  • Eduline
Creative Commons
Mint nemrég mi is beszámoltunk róla, egy tanár felháborodott levelet írt Czunyiné Bertalan Judit államtitkárnak, mert egy budapesti iskolában a Légy jó mindhalálig helyett a Semmi című könyvet adták fel a gyerekeknek.

A levelet jegyző Gál Magdolna szerint Janne Teller műve lúzernek állítja be azt a gyereket, aki kezdeni szeretne valamit az életével, és azt tanítja a gyerekeknek, hogy semmi sem számít. Ezzel szemben Móricz Zsigmond műve egy „gyökérmű a gyökértelen világban”.

A Magyartanárok Egyesületének elnöke, Arató László azonban nem ért egyet Gállal. Ő tanítja mindkét művet, és bár a Semmi valóban nem olyan színvonalú mű, mint a Légy jó mindhalálig, de könnyebben tanítható – írja az MNO.

Kapcsolódó cikkeink

Nem változtatnak a kötelezők listáján, pedig lenne rá igény

Botrányt okozott, mert lecserélte Móriczot a budapesti magyartanár

Arató szerint a gyerekek „odacsapják a könyvet”, mert nem értik Nyilas Misi szorongását, a Semmi viszont sokkal inkább az ő világuk.Arató szerint egyáltalán nem nihilista mű a Semmi, ahogy azt Gál állítja, és izgalmas kérdéseket lehet megbeszélni vele kapcsolatban a gyerekekkel, mint például azt, hogy mi a fontos az életben.

A Radnóti gimnázium magyartanára, Fenyő D. György szerint a Teller-mű nyelvezete sokkal könnyebb Móriczénál. Fenyő azzal sem ért egyet, hogy az ügybe Gál bevonta az államtitkárt, hiszen szerinte ha egy tanár a Semmit adja fel, annak oka van, ami szakmai, és ehhez az államtitkárnak nincs köze. Szerinte egyes művek szembeállítása egyébként is veszélyes.

Fenyő szerint egyébként Móricz műve remekmű, de felnőtteknek szól, ezért nem is helyes nyolcadikban feladni.

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.