A Kölcsey tanárai is tiltakoznak az oktatás átalakítása ellen

A középfokú oktatás átalakítása - a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése és a szakképzés felduzzasztása - ellen tiltakoznak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai. A nyilatkozatot, amelyhez csatlakozni is lehet, eddig több mint ötvenen írták alá. Szombaton a fővárosban tüntetnek a tanárok.

  • Eduline
Stiller Ákos

"A gimnáziumi férőhelyek számának drasztikus csökkentésével és a szakképzés átalakításával az eddig is sok sebből vérző, a társadalmi különbségeket enyhíteni képtelen iskolarendszer a jövőben végképp beáll egyfajta kasztrendszer kialakításának szolgálatába, és gyakorlatilag teljesen ellehetetlenít mindenfajta társadalmi mobilitást" - írják a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai nyilatkozatukban, amely a tanárokból, szülőkből és szimpatizánsokból álló Hívatlanul Hálózat honlapján jelent meg.

Aggasztónak látják a gyerekek és hosszú távon az ország sorsát, illetve a szakma helyzetét is, "hiszen a tervezett változtatások és megszorítások óhatatlanul tehernövekedéshez és elbocsájtásokhoz vezetnek majd". A nyilatkozathoz már több mint ötvenen, zömében tanárok és tanítók csatlakoztak.

November 22-én, a magyar közoktatás napján a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tüntetést szervez a fővárosban: szerintük a jövő évi költségvetés szűkös forrásokat szán az oktatásra, ami "katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig". A részleteket itt olvashatjátok.

A tiltakozások oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időben többször beszélt arról: egy szakma sokkal értékesebb, mint egy sima érettségi. Czomba Sándor szakképzésekért és munkaerőpiacért felelős államtitkár pedig kijelentette, hogy megvizsgálják a szakképzőkkel egy intézményben működő gimnáziumok létjogosultságát, és hogy szükség van-e ennyi gimnáziumi férőhelyre.

Erre azért lesz lehetőség, mert 2015 szeptemberétől a szakközép- és szakiskolák a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek. Czomba szerint több szakmunkásra és technikusra van szükség - erről itt olvashattok.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár szerint azonban a gimnáziumi férőhelyek csökkentése "nem olvasható ki a költségvetésből", a középfokú oktatásra pedig az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot fordítanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.