A Kölcsey tanárai is tiltakoznak az oktatás átalakítása ellen

A középfokú oktatás átalakítása - a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése és a szakképzés felduzzasztása - ellen tiltakoznak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai. A nyilatkozatot, amelyhez csatlakozni is lehet, eddig több mint ötvenen írták alá. Szombaton a fővárosban tüntetnek a tanárok.

  • Eduline
Stiller Ákos

"A gimnáziumi férőhelyek számának drasztikus csökkentésével és a szakképzés átalakításával az eddig is sok sebből vérző, a társadalmi különbségeket enyhíteni képtelen iskolarendszer a jövőben végképp beáll egyfajta kasztrendszer kialakításának szolgálatába, és gyakorlatilag teljesen ellehetetlenít mindenfajta társadalmi mobilitást" - írják a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai nyilatkozatukban, amely a tanárokból, szülőkből és szimpatizánsokból álló Hívatlanul Hálózat honlapján jelent meg.

Aggasztónak látják a gyerekek és hosszú távon az ország sorsát, illetve a szakma helyzetét is, "hiszen a tervezett változtatások és megszorítások óhatatlanul tehernövekedéshez és elbocsájtásokhoz vezetnek majd". A nyilatkozathoz már több mint ötvenen, zömében tanárok és tanítók csatlakoztak.

November 22-én, a magyar közoktatás napján a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) tüntetést szervez a fővárosban: szerintük a jövő évi költségvetés szűkös forrásokat szán az oktatásra, ami "katasztrofális helyzetbe hozza a köznevelés teljes rendszerét az óvodáktól az iskolákig, kollégiumokig és a szakmai szolgáltatásokat nyújtó intézményekig". A részleteket itt olvashatjátok.

A tiltakozások oka, hogy Orbán Viktor miniszterelnök az utóbbi időben többször beszélt arról: egy szakma sokkal értékesebb, mint egy sima érettségi. Czomba Sándor szakképzésekért és munkaerőpiacért felelős államtitkár pedig kijelentette, hogy megvizsgálják a szakképzőkkel egy intézményben működő gimnáziumok létjogosultságát, és hogy szükség van-e ennyi gimnáziumi férőhelyre.

Erre azért lesz lehetőség, mert 2015 szeptemberétől a szakközép- és szakiskolák a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerülnek. Czomba szerint több szakmunkásra és technikusra van szükség - erről itt olvashattok.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár szerint azonban a gimnáziumi férőhelyek csökkentése "nem olvasható ki a költségvetésből", a középfokú oktatásra pedig az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot fordítanak.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.