Nagy változások jöhetnek, teljesen átalakítják az általános iskolákat?

Az új Nemzeti alaptanterv (NAT) Magyar Nemzet birtokába került részletes, 70 oldalas koncepciója is számol a kilencosztályos általános iskola bevezetésével. A lap információi szerint a dokumentumot a kormány augusztusban küldte szét társadalmi egyeztetésre.

  • Eduline
pixabay

A Magyar Nemzet arra emlékeztet: a kormány az oktatással kapcsolatos tavalyi tiltakozások hatására úgy döntött: újból átalakítja a NAT-ot. Így vetődött fel annak a kérdése ismét, hogy érdemes lenne-e kilenc évfolyamossá alakítani az általános iskolákat, vagy inkább a jelenlegi, nyolc évfolyamos szerkezetet kell-e megújítani.

A koncepció az esetleges bevezetésre több forgatókönyvet is felvázol. Ezek egyike, hogy három év kötelező óvodáztatást hat év általános iskolában töltött idő követne, vagyis „a kistelepüléseken a jelenlegi hét év helyett kilenc évig maradnának a gyermekek”. A dokumentum szerint így a hat iskolai alapozó évfolyam elvégzése megerősítené az alapkészségeket azon diákok esetében is, akik eddig a legnagyobb valószínűséggel morzsolódtak le az iskolákból.

Az új szerkezet bevezetése révén az alsó tagozat elvégzése után a kistelepülések tanulói a létrehozandó iskolaközponti iskolákban folytatnák általános iskolai tanulmányaikat. A tervezet leszögezi: az általános iskolai tanulók számára a jelenlegi tantárgyi tartalmak nem növekednének tovább. A kilenc évfolyammal működő általános iskola bevezetésével azonban dönteni kellene többek között az olyan iskolatípusok jövőjéről, mint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok.

Palkovics: a kormány nem döntött a 9 osztályos általános iskoláról

Úgy tűnik, két hétig élt a nagy terv. Palkovics László oktatási államtitkár egy sajtótájékoztatón kapta meg a kérdést a kilencosztályos általánosról. Az MTI erről így ír: Kérdésre a kilencosztályos általános iskolákról megjelent hírekről az oktatási államtitkár azt mondta: nincs ellentmondás.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu