Ajándéklink létrehozása

„Még a nagyon motivált diákok koncentrációs képessége sem olyan, mint öt-tíz évvel ezelőtt”

Milyen szerepe van a pedagógusoknak a tehetséges diákok felismerésében, és mennyiben változtak a tanulók képességei az elmúlt években? Erős-Honti Zsolt, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója az intézmény tapasztalatain keresztül mutatta be a tehetséggondozás és az oktatás aktuális kihívásait.

Bár a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium elsősorban a speciális matematika tagozatáról és kiemelkedő versenyeredményeiről ismert, az intézmény számos más területen is nagy hangsúlyt fektet a tehetséggondozásra.

Erős-Honti Zsolt, az intézmény igazgatója a Dirik podcastban arról beszélt, hogy a Fazekas stratégiai céljai között a köznevelési feladatok ellátása mellett a pedagógusok továbbképzésében való részvétel, a tanulmányi versenyek szervezése és a minél szélesebb körű tehetséggondozás is szerepel.

Nem csak a tárgyi tudás számít a felvételin

A 2026-os középiskolai felvételin a Fazekas speciális matematika osztályába a megszerezhető 400 pontból 337-re volt szükség a bekerüléshez. A szóbeli vizsgán azonban a diákok tárgyi tudása mellett arra is kíváncsiak a pedagógusok, hogyan gondolkodnak és miként látnak hozzá egy-egy probléma megoldásához.

Az igazgató felidézte egy olyan nyolcadikos diák esetét, aki annak ellenére szeretett volna biológiából felvételizni, hogy az általános iskolájában nem volt biológiaoktatás. Erős-Honti ezért a konkrét lexikális ismeretek számonkérése helyett kísérletekkel kapcsolatos kérdéseket tett fel neki, amelyekkel a természettudományos gondolkodását és kreativitását mérte fel.

A kiemelkedő képességű diákok ugyanakkor a pedagógusokat is folyamatos szakmai kihívások elé állítják, hiszen olyan tantárgyakból is rengeteget kérdeznek, amelyek nem tartoznak az elsődleges érdeklődési körükbe. Az igazgató szerint könnyű zavarba kerülni a Fazekas katedráján, de nem azért, mert a diákok szándékosan hozzák kellemetlen helyzetbe a tanáraikat, hanem mert rendkívül érdeklődőek.

Erős-Honti úgy véli, minden iskolában rendelkezésre kellene állnia annak a szakmai tudásnak, amely lehetővé teszi a tehetséges diákok felismerését, még akkor is, ha az intézmény önmagában nem tudja biztosítani a képességeik kibontakoztatásához szükséges feltételeket. A Fazekas számos tehetséggondozó szakkörére például más iskolákból is várják a diákokat.

Már az alsó tagozaton eldőlhet, mennyire szeret majd tanulni egy gyerek

Míg a gimnáziumba felvételi vizsgával kerülhetnek be a diákok, a Fazekas általános iskolájában sorsolással választják ki a jelentkezőket, az intézményben tanulók testvérei ugyanakkor előnyt élveznek.

A 2026-os matematikai kompetenciamérés alapján mindössze hat intézmény negyedikesei teljesítettek szignifikánsan jobban a Fazekas diákjainál, 224 intézményben hasonló, 2397-ben pedig szignifikánsan gyengébb eredményeket értek el.

Az igazgató az eredményesség mögött álló pedagógiai módszerek közül a projektalapú és a felfedeztető oktatást emelte ki, amelynek során a tanítók a kész ismeretek átadása helyett abban segítik a gyerekeket, hogy maguk fedezzék fel az összefüggéseket. A matematikai alapok megteremtése mellett az olvasóvá nevelésre is nagy hangsúlyt fektetnek.

A tanulásnak, az iskolának a szeretete is itt kezdődik

– fogalmazott az intézményvezető, aki szerint a gyerekek, ha valóban érdeklődnek egy adott terület iránt, akár hosszú órákat is képesek úgy tanulással tölteni, hogy azt nem érzik megterhelőnek.

Nehezebben összpontosítanak a diákok

A friss PISA-mérések alapján az elmúlt évtizedben Magyarországon és az OECD-országok átlagában is romló tendencia figyelhető meg a diákok matematikai és szövegértési eredményeiben. Erős-Honti saját pedagógusi tapasztalatai alapján a koncentrációs képesség romlásában látja az egyik problémát, amely még a rendkívül motivált diákokat is érinti.

Még a nagyon motivált diákok koncentrációs képessége sem olyan, mint tíz évvel ezelőtt

-  mutatott rá.

Ennek hátterében szerinte a gyerekeket és a fiatalokat folyamatosan érő információáradat, valamint az ingerek közötti gyors váltogatás állhat, ami megnehezíti, hogy hosszabb ideig egyetlen szövegre, feladatra vagy előadásra összpontosítsanak.

Az igazgató egy időszakban kifejezetten a diákok figyelmének fejlesztése érdekében tért vissza a frontális oktatáshoz, amelynek során például arra kérte a tanulókat, hogy olvassanak el egy szöveget a tankönyvből.

A digitális eszközök használatával kapcsolatban azonban nem a teljes tiltásban látja a megoldást, hanem abban, hogy a gyerekek megtanulják, mikor és milyen célra érdemes használniuk ezeket.

Az a lényeg, hogy mögötte látni kell a pedagógiai célt

– hangsúlyozta.

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium augusztusban megfogalmazott, elsősorban az alsó tagozatos oktatást érintő 14 pontos javaslatcsomagjának túlnyomó többségét valamilyen formában már eddig is alkalmazták a Fazekas pedagógusai.

Bár az igazgató üdvözli a kezdeményezést, úgy véli, a csomag egyelőre csak ajánlásként jelenhetett meg, hiszen az egyes intézkedések bevezetéséhez nemcsak megfelelő eszközökre és anyagi forrásokra, hanem a pedagógusok felkészítésére is szükség van.

A 14 pont közül különösen fontosnak tartja a projektalapú oktatást, a tapasztalati tanulást és az iskolai bántalmazás megelőzését, amelynek szerinte már az alsó tagozaton el kell kezdődnie.

 

Hozzászólások

34 éven át őrizte Sisi legféltettebb titkait – ki volt Ferenczy Ida, a magyar történelem elfeledett nőalakja?

November 12-én debütált A császárné című Netflix-sorozat harmadik, egyben befejező évada, amelyben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kap hazánk történelmének egyik legmeghatározóbb érája. Gróf Andrássy Gyula mellett olyan jelentős személyiséget is megismerhetünk, akiről a tankönyvekben jóval kevesebb szó esik: Ferenczy Idát, Erzsébet királyné magyar felolvasónőjét és legközelebbi bizalmasát.