Tudtad? Ezért kezdődik szeptemberben az iskola, és nem januárban

Közel három hónap vakáció után már önmagában sem túl kellemes belegondolni abba, hogy hamarosan véget ér a nyári szabadság, becsengetnek és újra vissza kell rázódni a dolgos hétköznapokba.

Ez persze valószínűleg gyorsabban megtörténik majd, mint most gondolnátok. De ha már lassan tényleg itt a szeptember, felmerülhet egy olyan kérdés is, amin egyébként ritkán gondolkodunk el: miért éppen ősszel kezdődik a tanév? Miért nem januárban indul az első félév, együtt az új évvel? Hogyan alakult ki az a ma már teljesen természetesnek tűnő rendszer, hogy nyáron hosszú szünetetek van, szeptemberben pedig kezdődik minden elölről?

Nem véletlenül lett szeptember a tanévkezdés hónapja

Ahhoz, hogy megértsük, miért szeptemberben kezdődik a tanév, jó néhány évet vissza kell mennünk az időben. Angliában például csak 1880-ban vált kötelezővé az iskolába járás, előtte pedig teljesen megszokott volt, hogy a gyerekek ugyanúgy kivették a részüket a munkából, mint a szüleik. Sokan a földeken vagy a gyárakban dolgoztak, így az oktatás rendjének kialakításakor ehhez is alkalmazkodni kellett.

Paula Kitching, a brit Historical Association szakértője korábban a BBC-nek arról beszélt, hogy az iskolai év beosztását alapvetően meghatározta, mikor volt a legtöbb munka a mezőgazdaságban és az iparban. Télen kevesebb tennivaló akadt, ezért ekkor könnyebben nélkülözték a gyerekeket néhány órára. Május végétől azonban már egyre több kézre volt szükség a földeken: kezdődött a gyümölcsszedés, gondoskodni kellett az állatokról, később pedig jött a betakarítás.

Ősszel viszont fokozatosan csökkent a mezőgazdasági munkák mennyisége, így a gyerekeknek ismét több idejük maradt iskolába járni. Stephanie Spencer, a History of Education Society szakértője szerint a szeptemberi tanévkezdésnek ezért nagyon is gyakorlati oka volt: olyan időpontra próbálták tenni az oktatás kezdetét, amikor nagyobb eséllyel valóban meg is jelentek a gyerekek az iskolában.

Az 1880-as oktatási törvény Angliában már minden 5 és 10 év közötti gyerek számára kötelezővé tette az iskolába járást, de ettől még nem tűnt el egyik napról a másikra a gyerekmunka. Az 1890-es évek elején az iskolai részvétel mindössze 82 százalék körül alakult, 1901-ben pedig a becslések szerint mintegy 300 ezer gyerek dolgozott a tanítási időn kívül.

Magyarországon is a mezőgazdasági munkákhoz igazodott a tanév

Hasonló szempontok Magyarországon is szerepet játszottak az iskolarendszer kialakulásában. Az 1868-as népoktatási törvény a 6–12 éves gyerekek számára kötelezővé tette az iskolába járást, és egyúttal egységesebb keretek közé terelte az oktatást.

A tanítás rendje fokozatosan a ma is ismerős szeptembertől júniusig tartó időszakhoz igazodott. Ennek vidéken különösen nagy jelentősége volt: a hosszú nyári szünet alatt a gyerekek továbbra is segíthettek a családnak a mezőgazdasági munkákban, ősszel pedig visszatérhettek az iskolába.

A törvény persze nem jelentette azt, hogy egyik napról a másikra mindenhol ugyanúgy működött az oktatás – az iskolák körülbelül harmadában nem tartották be az előírt tíz hónapos tanítási időt, a zsúfoltság pedig komoly problémát jelentett: egy tanítóra átlagosan 67 gyerek jutott.

A helyzet a következő évtizedekben fokozatosan változott. A 20. század elejére már nemcsak az volt a kérdés, hogy kötelező-e iskolába járni, hanem az is, hogy ehhez rendelkezésre állnak-e megfelelő épületek és tantermek. Az 1926-os szabályozás ezt próbálta rendezni, az ezt követő három évben pedig mintegy ötezer új falusi és tanyasi tanterem épült.

Mi a helyzet a környező országokban?

Viszont Európában nem egységes, mikor ér véget a nyári szünet a közoktatásban: van, ahol már augusztus közepén visszaülnek a diákok az iskolapadba, más országokban viszont szeptember közepéig is kitarthat a vakáció.

A környező országokban gyakran a meteorológiai ősz első napján, vagyis szeptember 1-jén indul a tanítás, például Csehországban, Szerbiában, Szlovéniában, Észtországban, Lettországban, Litvániában vagy Lengyelországban. Franciaországban a diákok szintén szeptember 1-jén térnek vissza a suliba, míg a pedagógusok egy nappal korábban, augusztus 31-én állnak munkába. Szlovákiában szeptember 1-je a Szlovák Köztársaság Alkotmányának napja, ezért a tanítás a nemzeti ünnep másnapján, szeptember 2-án kezdődik.

Vannak olyan – főleg skandináv – országok, ahol jóval korábban csengetnek be. Finnországban településtől függően már augusztus első felében, Dániában és Norvégiában augusztus közepén, Svédországban szintén augusztus közepén vagy második felében kezdődik a tanév. Németországban tartományonként változik a rend: van, ahol már augusztusban, máshol csak szeptember közepén kezdődik az iskola.

Hozzászólások

A Nemzeti Pedagógus Kar megbízott vezetője szerint a pedagógusok egy része bizalmatlan, pedig a kar kormányzati befolyástól függetlenül működött

Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.

Bizonyos foglalkozásokat megtarthatnak a NOKS-dolgozók, de szaktanári órákat nem

A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.