A nap kérdése: mikor kezdődik az iskola más országokban?

Több északi országban már augusztus közepén visszaülnek az iskolapadba a diákok, miközben Bulgáriában, Görögországban vagy Luxemburgban akár egy-két héttel tovább is tarthat a nyári szünet, mint nálunk.

Magyarországon szeptember 1-jén csengetnek be, viszont Európában nem egységes, mikor ér véget a nyári szünet a közoktatásban. Van, ahol már augusztus közepén visszaülnek a diákok az iskolapadba, más országokban viszont szeptember közepéig is kitarthat a vakáció.

A környező országokban gyakran a meteorológiai ősz első napján, vagyis szeptember 1-jén indul a tanítás, például Csehországban, Szerbiában, Szlovéniában, Észtországban, Lettországban, Litvániában vagy Lengyelországban. Franciaországban a diákok szintén szeptember 1-jén térnek vissza a suliba, míg a pedagógusok egy nappal korábban, augusztus 31-én állnak munkába. Szlovákiában szeptember 1-je a Szlovák Köztársaság Alkotmányának napja, ezért a tanítás a nemzeti ünnep másnapján, szeptember 2-án kezdődik.

Vannak olyan – főleg skandináv – országok, ahol jóval korábban csengetnek be. Finnországban településtől függően már augusztus első felében, Dániában és Norvégiában augusztus közepén, Svédországban szintén augusztus közepén vagy második felében kezdődik a tanév. Németországban tartományonként változik a rend: van, ahol már augusztusban, máshol csak szeptember közepén kezdődik az iskola.

A skála másik végén azok az országok állnak, ahol a nyári szünet bőven belelóg a vénasszonyok nyarába. Görögországban szeptember 11-én, Bulgáriában és Luxemburgban szeptember 15-én indul a tanítás, Portugáliában pedig szeptember 11. és 15. között kell először iskolába menni. Olaszországban régiónként eltérő a tanévkezdés időpontja, jellemzően szeptember első és második fele között startol el a tanév.

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.