A nap kérdése: mikor kezdődik az iskola más országokban?

Több északi országban már augusztus közepén visszaülnek az iskolapadba a diákok, miközben Bulgáriában, Görögországban vagy Luxemburgban akár egy-két héttel tovább is tarthat a nyári szünet, mint nálunk.

Magyarországon szeptember 1-jén csengetnek be, viszont Európában nem egységes, mikor ér véget a nyári szünet a közoktatásban. Van, ahol már augusztus közepén visszaülnek a diákok az iskolapadba, más országokban viszont szeptember közepéig is kitarthat a vakáció.

A környező országokban gyakran a meteorológiai ősz első napján, vagyis szeptember 1-jén indul a tanítás, például Csehországban, Szerbiában, Szlovéniában, Észtországban, Lettországban, Litvániában vagy Lengyelországban. Franciaországban a diákok szintén szeptember 1-jén térnek vissza a suliba, míg a pedagógusok egy nappal korábban, augusztus 31-én állnak munkába. Szlovákiában szeptember 1-je a Szlovák Köztársaság Alkotmányának napja, ezért a tanítás a nemzeti ünnep másnapján, szeptember 2-án kezdődik.

Vannak olyan – főleg skandináv – országok, ahol jóval korábban csengetnek be. Finnországban településtől függően már augusztus első felében, Dániában és Norvégiában augusztus közepén, Svédországban szintén augusztus közepén vagy második felében kezdődik a tanév. Németországban tartományonként változik a rend: van, ahol már augusztusban, máshol csak szeptember közepén kezdődik az iskola.

A skála másik végén azok az országok állnak, ahol a nyári szünet bőven belelóg a vénasszonyok nyarába. Görögországban szeptember 11-én, Bulgáriában és Luxemburgban szeptember 15-én indul a tanítás, Portugáliában pedig szeptember 11. és 15. között kell először iskolába menni. Olaszországban régiónként eltérő a tanévkezdés időpontja, jellemzően szeptember első és második fele között startol el a tanév.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógiai felelősség része annak felismerése is, ha valaki nem kérdez, mégis segítségre szorul”

Egy dániai SOSU-órán, egy prezentáció közben szembesültem azzal, hogy a kooperáció és a kollaboráció fogalmát mennyire eltérően értelmezhetjük. Pedagógusként régóta foglalkoztat ez a kérdés. Magyarországon tanítottam, tanulásszervezési módszereket alkalmaztam és pedagógusokat is képeztem. A kooperatív tanulás számomra nem egy divatos módszertani címke, amelyet utólag ragasztunk a csoportmunkára, hanem tudatosan felépített pedagógiai rendszer. Vélemény.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.