Vége a TÉR-nek: „Nem a minőséget erősítette, hanem a bizalmatlanságot”

A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.

Elfogadta az oktatási bizottság a 2025–2026-os tanévre vonatkozó teljesítményértékelési rendszer felfüggesztését. A vitán Müller Anna, a Tisza országgyűlési képviselője azzal érvelt a TÉR felfüggesztése mellett, hogy a teljesítményértékelés „adminisztrációja túlzottan bürokratikus, rugalmatlan, az oktatási tanév terhelési ciklikusságát figyelmen kívül hagyja, valamint az oktatástól, a gyermekek, diákok fejlesztési lehetőségétől veszi el az időt”.

Nem alkalmas a teljesítmény jutalmazására, hiszen sok intézményben nem éltek a differenciált jutalmazás lehetőségével, más intézményekben pedig nem a valós teljesítmény vezette a differenciálást.

– tette hozzá Müller.

A vitán Rápli Róbert tiszás képviselő volt iskolaigazgatóként és pedagógusként reagált a fideszes képviselők felvetésére, miszerint a pedagógusokat mérni kell. Elmondta, hogy azért nem lehet itt foltozgatni a rendszert, azért kell azonnal kivezetni a teljesítményértékelést, mert „a teljes pedagógustársadalom által megbukott, elfogadhatatlan, ez már a jéghegy csúcsa”.

Rápli kitért arra is, hogy elmúlt évtizedben rengeteget nőtt a pedagógusok adminisztrációs terhelése, erre jött még rá a TÉR.

A mostani teljesítményértékelés nem a minőséget erősítette, hanem adminisztrációt, feszültséget és bizalmatlanságot vitt az iskolákba

– írta posztjában.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Lannert Judit oktatási miniszter a TÉR megszüntetésének parlamenti vitáján azt mondta, a korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, majd megjegyezte: nyáron széles körű szakmai egyeztetés indul egy új rendszer kidolgozásáról.

A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban

– tette hozzá.

A törvényjavaslatot várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.