Lannert Judit: több mint 23 ezer órát foglalkoztak 4 hónap alatt a pedagógusok a TÉR-rel
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re.
A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.
Elfogadta az oktatási bizottság a 2025–2026-os tanévre vonatkozó teljesítményértékelési rendszer felfüggesztését. A vitán Müller Anna, a Tisza országgyűlési képviselője azzal érvelt a TÉR felfüggesztése mellett, hogy a teljesítményértékelés „adminisztrációja túlzottan bürokratikus, rugalmatlan, az oktatási tanév terhelési ciklikusságát figyelmen kívül hagyja, valamint az oktatástól, a gyermekek, diákok fejlesztési lehetőségétől veszi el az időt”.
Nem alkalmas a teljesítmény jutalmazására, hiszen sok intézményben nem éltek a differenciált jutalmazás lehetőségével, más intézményekben pedig nem a valós teljesítmény vezette a differenciálást.
– tette hozzá Müller.
A vitán Rápli Róbert tiszás képviselő volt iskolaigazgatóként és pedagógusként reagált a fideszes képviselők felvetésére, miszerint a pedagógusokat mérni kell. Elmondta, hogy azért nem lehet itt foltozgatni a rendszert, azért kell azonnal kivezetni a teljesítményértékelést, mert „a teljes pedagógustársadalom által megbukott, elfogadhatatlan, ez már a jéghegy csúcsa”.
Rápli kitért arra is, hogy elmúlt évtizedben rengeteget nőtt a pedagógusok adminisztrációs terhelése, erre jött még rá a TÉR.
A mostani teljesítményértékelés nem a minőséget erősítette, hanem adminisztrációt, feszültséget és bizalmatlanságot vitt az iskolákba
– írta posztjában.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Lannert Judit oktatási miniszter a TÉR megszüntetésének parlamenti vitáján azt mondta, a korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, majd megjegyezte: nyáron széles körű szakmai egyeztetés indul egy új rendszer kidolgozásáról.
A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban
– tette hozzá.
A törvényjavaslatot várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re.
A klímaváltozás következménye már egyértelműen látható a magyarországi mérési adatokban is: a nyarak és a telek melegszenek, a hőhullámok pedig egyre gyakoribbak, hosszabbak és intenzívebbek. A csapadék eloszlása is szélsőségessé válhat, ami együtt jár a nyári aszálykockázat növekedésével.
A kormány szerint a közoktatásban kötelezővé tett rendszer körül úgy szorították ki a versenyt, hogy végül egyetlen szereplő maradt a piacon.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésének részeredményeiből az is kiderült, hogy a legtöbben a túlzott adminisztrációt, a magas munkaterhelést és a létszámhiányt tartják a rendszer legnagyobb problémáinak.
Nyelvvizsgáért vagy emelt szintű érettségiért járó pluszpontokra valószínűleg minden felvételiző számít, arra azonban már jóval kevesebben, hogy egyes szakokon például hangszerismeretért vagy az Educatio Kiállításon való részvételért is kaphat többletpontot.
Bár a béremeléseknek köszönhetően nőtt a pedagóguspálya vonzereje, és ismét emelkedett a köznevelésben dolgozó tanárok száma, a szakma problémái korántsem oldódtak meg. Egy friss kutatás szerint a pedagógusok fele elképzelhetőnek tartja, hogy öt éven belül elhagyja a pályát.