Lannert Judit: több mint 23 ezer órát foglalkoztak 4 hónap alatt a pedagógusok a TÉR-rel
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re.
A jövő héten már a parlament dönthet a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének felfüggesztéséről.
Elfogadta az oktatási bizottság a 2025–2026-os tanévre vonatkozó teljesítményértékelési rendszer felfüggesztését. A vitán Müller Anna, a Tisza országgyűlési képviselője azzal érvelt a TÉR felfüggesztése mellett, hogy a teljesítményértékelés „adminisztrációja túlzottan bürokratikus, rugalmatlan, az oktatási tanév terhelési ciklikusságát figyelmen kívül hagyja, valamint az oktatástól, a gyermekek, diákok fejlesztési lehetőségétől veszi el az időt”.
Nem alkalmas a teljesítmény jutalmazására, hiszen sok intézményben nem éltek a differenciált jutalmazás lehetőségével, más intézményekben pedig nem a valós teljesítmény vezette a differenciálást.
– tette hozzá Müller.
A vitán Rápli Róbert tiszás képviselő volt iskolaigazgatóként és pedagógusként reagált a fideszes képviselők felvetésére, miszerint a pedagógusokat mérni kell. Elmondta, hogy azért nem lehet itt foltozgatni a rendszert, azért kell azonnal kivezetni a teljesítményértékelést, mert „a teljes pedagógustársadalom által megbukott, elfogadhatatlan, ez már a jéghegy csúcsa”.
Rápli kitért arra is, hogy elmúlt évtizedben rengeteget nőtt a pedagógusok adminisztrációs terhelése, erre jött még rá a TÉR.
A mostani teljesítményértékelés nem a minőséget erősítette, hanem adminisztrációt, feszültséget és bizalmatlanságot vitt az iskolákba
– írta posztjában.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Lannert Judit oktatási miniszter a TÉR megszüntetésének parlamenti vitáján azt mondta, a korábban megszerzett illetményrészek megmaradnak, majd megjegyezte: nyáron széles körű szakmai egyeztetés indul egy új rendszer kidolgozásáról.
A pedagógusok akkor fognak együttműködni, ha részt vesznek a folyamatban
– tette hozzá.
A törvényjavaslatot várhatóan a jövő héten fogadja el a parlament.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.