A KDNP Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében azt írta, hogy Lannert Judit szerint az iskolaigazgatóknak „nincs szakmai felkészültségük és nincsenek vezetői készségeik”. A párt szerint ez nem egyszerűen egy szerencsétlen mondat, hanem több ezer magyar iskolaigazgató nyilvános megalázása.
A bejegyzés szerint az intézményvezetők nap mint nap felelősséget viselnek a gyermekekért, a pedagógusközösségekért és az intézmények működéséért, ezért több megbecsülést érdemelnek.
A magyar iskolaigazgatók ennél sokkal több megbecsülést érdemelnek. Lannert Juditnak pedig illene bocsánatot kérnie minden olyan intézményvezetőtől, akit ezzel a kijelentésével megsértett
– írta a KDNP.
Lannert Judit a teljesítményértékelés parlamenti vitáján arról beszélt, hogy a pedagógusok munkáját nehéz egyértelmű teljesítménymutatók alapján mérni, majd felidézte a korábbi minősítési rendszer és a tanfelügyelet tapasztalatait. Az oktatáskutató szerint már a 2013-ban kialakított pedagógus-minősítési rendszer is számos problémával küzdött. Elmondása szerint kollégáitól úgy értesült, hogy a rendszer kialakításakor az egységes pedagógusértékelési keretrendszer kidolgozásához a rendőrségnél alkalmazott teljesítményértékelési modellt is tanulmányozták.
„Pintér Sándor hiányolta az egységes pedagógusértékelési keretrendszert, ezért az ORFK felsővezetésével és a Rendőrség Oktatási és Kiképző Központ képzésigazgatási szerveinek szervezetfejlesztési és tréningszervezési főosztályával ismertették a rendőrségnél alkalmazott teljesítményértékelési rendszert” – mondta.
Hozzátette, egy pilotprogram során négy hónap alatt összesen 23 036 munkaórát fordítottak a teljesítményértékelési rendszer működtetésére, ami intézményenként átlagosan 865 órát jelentett. Lannert szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy mit veszít a köznevelés azzal, hogy ezt az adminisztrációs terhet csökkentik, különösen úgy, hogy a pedagógusok a rendszer működtetéséért külön juttatásban nem részesültek.
A miniszter szerint a pedagógusok értékelését alapvetően az intézményvezetőknek kellene végezniük, ugyanakkor úgy látja, hogy a jelenlegi rendszerben ehhez nem minden esetben adottak a megfelelő feltételek.
„Én is azt gondolom, hogy az intézményvezetőnek kellene értékelnie, ahogy a pedagógusok gondolják, csakhogy a mostani intézményvezetők nincsenek erre felkészülve, nincs is meg hozzá az autonómiájuk, a felkészültségük, a vezetői készségeik” – fogalmazott.
Lannert Judit szerint egy korábbi pilotprogram tapasztalatai azt mutatták, hogy az intézményvezetők egy része nem élt érdemben a differenciált értékelés lehetőségével.
A pilotprogram egyik eredménye szerint az intézményvezetők egy része a belső feszültségek elkerülése érdekében nem élt érdemben a differenciálás lehetőségével, így sok helyen mindenki alacsonyabb juttatásban részesült. Ezt már láttuk korábban is, hogy kerülik a konfliktust az igazgatók, ezt a fajta differenciált csak akkor tudják megcsinálni, ha mernek élni vele.
Lannert szerint ez a jelenség korábban is megfigyelhető volt, és szerinte a differenciált értékelés csak akkor működhet hatékonyan, ha az intézményvezetők hajlandóak vállalni az ezzel járó konfliktusokat.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
