Mi történt a Jedlik Ányos Gimnázium falán lévő Orbán-idézettel?
Nagy visszhangot vert a csepeli gimnázium felújítása - először a kápolna, majd Orbán „7 pontja” verte ki a biztosítékot.
Lekerülhet a Nemzeti Hitvallás az iskolák és más közintézmények falairól, miután a kormány megszüntette annak kötelező kifüggesztését. A szabályt még 2021-ben vezették be, az Orbán-kormány döntése nyomán.
Eltávolítják a közintézményekből az Alaptörvény preambulumának számító Nemzeti Hitvallást
– számolt be Magyar Péter arról, hogy erről is döntöttek a szerdai kormányülésen. A Nemzeti Hitvallás kötelező kifüggesztéséről még az Orbán-kormány döntött 2021-ben, azelőtt a Nemzet Együttműködési Nyilatkozatot kellett kitenni a közintézményekben, ez gyakorlatilag a NER alapító okiratának számított. A Nemzeti Hitvallásban többek között szerepel, hogy
Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
A döntés már a Magyar Közlönyben is megjelent. A csütörtökön közzétett kormányhatározat hatályon kívül helyezi a Nemzeti Hitvallás középületekben történő kihelyezéséről szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározatot. Az új szabály a közzétételt követő napon lép hatályba, így a jövőben már nem lesz kötelező kifüggeszteni a Nemzeti Hitvallást az iskolákban és más közintézményekben.
Magyar Péter a sajtótájékoztatón megerősítette a döntést, és azt javasolta a közintézmények dolgozóinak, hogy őrizzék meg emlékbe a Nemzeti Hitvallás kifüggesztett példányait, és tekintsenek rájuk kordokumentumként.
Nyitókép: Reddit
Nagy visszhangot vert a csepeli gimnázium felújítása - először a kápolna, majd Orbán „7 pontja” verte ki a biztosítékot.
Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Ezekre a nappali tagozatos állami ösztöndíjas képzésekre egy gyenge hármas érettségivel is be lehetett kerülni állami ösztöndíjas helyre.
Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni az Eötvös Loránd Tudományegyetem legnépszerűbb képzéseire.
Kihirdették a 2026-os felsőoktatási felvételi ponthatárokat, így már az is kiderült, hány ponttal lehetett bekerülni a Budapesti Gazdasági Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.