Nem lesz többé kötelező a Nemzeti Hitvallás kifüggesztése az iskolákban és más közintézményekben

Lekerülhet a Nemzeti Hitvallás az iskolák és más közintézmények falairól, miután a kormány megszüntette annak kötelező kifüggesztését. A szabályt még 2021-ben vezették be, az Orbán-kormány döntése nyomán.

Eltávolítják a közintézményekből az Alaptörvény preambulumának számító Nemzeti Hitvallást

számolt be Magyar Péter arról, hogy erről is döntöttek a szerdai kormányülésen. A Nemzeti Hitvallás kötelező kifüggesztéséről még az Orbán-kormány döntött 2021-ben, azelőtt a Nemzet Együttműködési Nyilatkozatot kellett kitenni a közintézményekben, ez gyakorlatilag a NER alapító okiratának számított. A Nemzeti Hitvallásban többek között szerepel, hogy

Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

A döntés már a Magyar Közlönyben is megjelent. A csütörtökön közzétett kormányhatározat hatályon kívül helyezi a Nemzeti Hitvallás középületekben történő kihelyezéséről szóló, 2021-ben elfogadott kormányhatározatot. Az új szabály a közzétételt követő napon lép hatályba, így a jövőben már nem lesz kötelező kifüggeszteni a Nemzeti Hitvallást az iskolákban és más közintézményekben.

Magyar Péter a sajtótájékoztatón megerősítette a döntést, és azt javasolta a közintézmények dolgozóinak, hogy őrizzék meg emlékbe a Nemzeti Hitvallás kifüggesztett példányait, és tekintsenek rájuk kordokumentumként.

Nyitókép: Reddit

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.