A korszerű szexuális nevelés visszaemeléséről, a tinédzserterhességek megelőzéséről és az online veszélyekről is beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter szerint az iskolai szexuális edukáció hiánya súlyos következményekkel járhat a fiatalok életére nézve, ezért az oktatásnak a digitális biztonságra és az online zaklatásra is ki kell térnie.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit a keddi parlamenti ülésen arról is beszélt, hogy a mindennapos testnevelést nem megszüntetni, hanem a jelenlegi formájában átgondolni szeretnék. A miniszter emellett a kistelepülési iskolák jövőjéről is kapott kérdést a Fidesz frakciójától. Hegedűs Barbara arra kérdezett rá, pontosan mire gondolt Lannert Judit, amikor korábbi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „a gyerekek szexuális nevelése nem csak a szülők feladata”. A Fidesz képviselője azt kérdezte, milyen szervezeteket engednének be az oktatási intézményekbe, ki döntene arról, kik tarthatnak foglalkozásokat, illetve ki felelne azok szakmai tartalmáért és kereteiért.
Lannert Judit válaszában arról beszélt: a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is hozzáférjenek korszerű szexuális neveléshez. A miniszter szerint ennek hiánya „gyerekek, fiatalok és családok életét teheti tönkre”. Azt mondta:
A kutatások szerint azok a fiatalok, akik megfelelő szexuális edukációban részesülnek, később kezdik meg a szexuális életet, és kevésbé vannak kitéve a szexuális erőszaknak vagy a nem kívánt terhességnek.
Hangsúlyozta azt is, hogy az iskolai nevelés nem helyettesítheti a család szerepét, hanem kiegészíti azt. Szerinte különösen fontos az iskola szerepe azokban a családokban, ahol ezek a témák tabunak számítanak, vagy hiányzik a megfelelő tudás és biztonságérzet.
A gyerekek már alsó tagozatban kérdéseket tesznek fel a szexualitásról, de az iskolákban sokszor csak hetedik-nyolcadikban kerül elő a téma. A 2021-es jogszabály-módosítás óta káosz van az iskolai szexuális felvilágosítás körül. Ki tarthatja? Hol és milyen tartalommal?
Lannert Judit szerint az iskolákban szakmailag felkészült pedagógusok, védőnők, pszichológusok és más szakemberek adhatnának hiteles, életkorhoz igazított tájékoztatást. A program egyik legfontosabb céljának a nem kívánt tinédzserterhességek, az abortuszok és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzését nevezte.
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország európai összehasonlításban továbbra is rosszul áll több mutatóban: magas a tinédzserkori szülések száma, az abortuszráta az Európai Unió egyik legmagasabbja, miközben csökken az óvszerhasználat a fiatalok körében.
Hozzátette: kutatások szerint csak minden harmadik fiatal használ óvszert, ami arra utalhat, hogy sokan nem jutnak időben megfelelő információhoz a védekezésről, a fogamzásgátlásról vagy az egészségügyi segítségkérés lehetőségeiről.
A miniszter szerint a szexuális nevelés ma már nem választható el a digitális biztonságtól sem. Arról beszélt, hogy a gyerekek és kamaszok egyre korábban találkoznak pornográf tartalmakkal, online zaklatással és különböző nyomásgyakorlási formákkal, amelyek torzíthatják a szexualitásról és kapcsolatokról kialakított képüket.
Lannert Judit szerint az iskolai nevelésnek ezért ki kell térnie többek között:
A miniszter szerint nyilvános kerettantervre lenne szükség, amelyet konkrét óratervekre bontanának le.
Lannert Judit felszólalásának végén élesen bírálta az előző kormány oktatáspolitikáját:
A korszerű szexuális nevelés politikai célú kiűzése az iskolákból a gyerekek ellen elkövetett egyik főbűne volt a megbukott Orbán-kormánynak.
A tanár bámulja a lányokat, ők pedig összehúzzák magukon a pulóvert. Se az osztályfőnök, se az igazgató nem hisz nekik – többek között egy ilyen jelenet is szerepel a díjnyertes rövidfilmben, mely sok megtörtént eset alapján íródott. Az alkotók iskolákban vetítik le és gyerekekkel beszélgetnek arról, hogy ők mit tennének.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
