A korszerű szexuális nevelés visszaemeléséről, a tinédzserterhességek megelőzéséről és az online veszélyekről is beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter szerint az iskolai szexuális edukáció hiánya súlyos következményekkel járhat a fiatalok életére nézve, ezért az oktatásnak a digitális biztonságra és az online zaklatásra is ki kell térnie.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit a keddi parlamenti ülésen arról is beszélt, hogy a mindennapos testnevelést nem megszüntetni, hanem a jelenlegi formájában átgondolni szeretnék. A miniszter emellett a kistelepülési iskolák jövőjéről is kapott kérdést a Fidesz frakciójától. Hegedűs Barbara arra kérdezett rá, pontosan mire gondolt Lannert Judit, amikor korábbi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „a gyerekek szexuális nevelése nem csak a szülők feladata”. A Fidesz képviselője azt kérdezte, milyen szervezeteket engednének be az oktatási intézményekbe, ki döntene arról, kik tarthatnak foglalkozásokat, illetve ki felelne azok szakmai tartalmáért és kereteiért.
Lannert Judit válaszában arról beszélt: a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is hozzáférjenek korszerű szexuális neveléshez. A miniszter szerint ennek hiánya „gyerekek, fiatalok és családok életét teheti tönkre”. Azt mondta:
A kutatások szerint azok a fiatalok, akik megfelelő szexuális edukációban részesülnek, később kezdik meg a szexuális életet, és kevésbé vannak kitéve a szexuális erőszaknak vagy a nem kívánt terhességnek.
Hangsúlyozta azt is, hogy az iskolai nevelés nem helyettesítheti a család szerepét, hanem kiegészíti azt. Szerinte különösen fontos az iskola szerepe azokban a családokban, ahol ezek a témák tabunak számítanak, vagy hiányzik a megfelelő tudás és biztonságérzet.
A gyerekek már alsó tagozatban kérdéseket tesznek fel a szexualitásról, de az iskolákban sokszor csak hetedik-nyolcadikban kerül elő a téma. A 2021-es jogszabály-módosítás óta káosz van az iskolai szexuális felvilágosítás körül. Ki tarthatja? Hol és milyen tartalommal?
Lannert Judit szerint az iskolákban szakmailag felkészült pedagógusok, védőnők, pszichológusok és más szakemberek adhatnának hiteles, életkorhoz igazított tájékoztatást. A program egyik legfontosabb céljának a nem kívánt tinédzserterhességek, az abortuszok és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzését nevezte.
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország európai összehasonlításban továbbra is rosszul áll több mutatóban: magas a tinédzserkori szülések száma, az abortuszráta az Európai Unió egyik legmagasabbja, miközben csökken az óvszerhasználat a fiatalok körében.
Hozzátette: kutatások szerint csak minden harmadik fiatal használ óvszert, ami arra utalhat, hogy sokan nem jutnak időben megfelelő információhoz a védekezésről, a fogamzásgátlásról vagy az egészségügyi segítségkérés lehetőségeiről.
A miniszter szerint a szexuális nevelés ma már nem választható el a digitális biztonságtól sem. Arról beszélt, hogy a gyerekek és kamaszok egyre korábban találkoznak pornográf tartalmakkal, online zaklatással és különböző nyomásgyakorlási formákkal, amelyek torzíthatják a szexualitásról és kapcsolatokról kialakított képüket.
Lannert Judit szerint az iskolai nevelésnek ezért ki kell térnie többek között:
A miniszter szerint nyilvános kerettantervre lenne szükség, amelyet konkrét óratervekre bontanának le.
Lannert Judit felszólalásának végén élesen bírálta az előző kormány oktatáspolitikáját:
A korszerű szexuális nevelés politikai célú kiűzése az iskolákból a gyerekek ellen elkövetett egyik főbűne volt a megbukott Orbán-kormánynak.
A tanár bámulja a lányokat, ők pedig összehúzzák magukon a pulóvert. Se az osztályfőnök, se az igazgató nem hisz nekik – többek között egy ilyen jelenet is szerepel a díjnyertes rövidfilmben, mely sok megtörtént eset alapján íródott. Az alkotók iskolákban vetítik le és gyerekekkel beszélgetnek arról, hogy ők mit tennének.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
