A korszerű szexuális nevelés visszaemeléséről, a tinédzserterhességek megelőzéséről és az online veszélyekről is beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter szerint az iskolai szexuális edukáció hiánya súlyos következményekkel járhat a fiatalok életére nézve, ezért az oktatásnak a digitális biztonságra és az online zaklatásra is ki kell térnie.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit a keddi parlamenti ülésen arról is beszélt, hogy a mindennapos testnevelést nem megszüntetni, hanem a jelenlegi formájában átgondolni szeretnék. A miniszter emellett a kistelepülési iskolák jövőjéről is kapott kérdést a Fidesz frakciójától. Hegedűs Barbara arra kérdezett rá, pontosan mire gondolt Lannert Judit, amikor korábbi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „a gyerekek szexuális nevelése nem csak a szülők feladata”. A Fidesz képviselője azt kérdezte, milyen szervezeteket engednének be az oktatási intézményekbe, ki döntene arról, kik tarthatnak foglalkozásokat, illetve ki felelne azok szakmai tartalmáért és kereteiért.
Lannert Judit válaszában arról beszélt: a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is hozzáférjenek korszerű szexuális neveléshez. A miniszter szerint ennek hiánya „gyerekek, fiatalok és családok életét teheti tönkre”. Azt mondta:
A kutatások szerint azok a fiatalok, akik megfelelő szexuális edukációban részesülnek, később kezdik meg a szexuális életet, és kevésbé vannak kitéve a szexuális erőszaknak vagy a nem kívánt terhességnek.
Hangsúlyozta azt is, hogy az iskolai nevelés nem helyettesítheti a család szerepét, hanem kiegészíti azt. Szerinte különösen fontos az iskola szerepe azokban a családokban, ahol ezek a témák tabunak számítanak, vagy hiányzik a megfelelő tudás és biztonságérzet.
A gyerekek már alsó tagozatban kérdéseket tesznek fel a szexualitásról, de az iskolákban sokszor csak hetedik-nyolcadikban kerül elő a téma. A 2021-es jogszabály-módosítás óta káosz van az iskolai szexuális felvilágosítás körül. Ki tarthatja? Hol és milyen tartalommal?
Lannert Judit szerint az iskolákban szakmailag felkészült pedagógusok, védőnők, pszichológusok és más szakemberek adhatnának hiteles, életkorhoz igazított tájékoztatást. A program egyik legfontosabb céljának a nem kívánt tinédzserterhességek, az abortuszok és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzését nevezte.
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország európai összehasonlításban továbbra is rosszul áll több mutatóban: magas a tinédzserkori szülések száma, az abortuszráta az Európai Unió egyik legmagasabbja, miközben csökken az óvszerhasználat a fiatalok körében.
Hozzátette: kutatások szerint csak minden harmadik fiatal használ óvszert, ami arra utalhat, hogy sokan nem jutnak időben megfelelő információhoz a védekezésről, a fogamzásgátlásról vagy az egészségügyi segítségkérés lehetőségeiről.
A miniszter szerint a szexuális nevelés ma már nem választható el a digitális biztonságtól sem. Arról beszélt, hogy a gyerekek és kamaszok egyre korábban találkoznak pornográf tartalmakkal, online zaklatással és különböző nyomásgyakorlási formákkal, amelyek torzíthatják a szexualitásról és kapcsolatokról kialakított képüket.
Lannert Judit szerint az iskolai nevelésnek ezért ki kell térnie többek között:
A miniszter szerint nyilvános kerettantervre lenne szükség, amelyet konkrét óratervekre bontanának le.
Lannert Judit felszólalásának végén élesen bírálta az előző kormány oktatáspolitikáját:
A korszerű szexuális nevelés politikai célú kiűzése az iskolákból a gyerekek ellen elkövetett egyik főbűne volt a megbukott Orbán-kormánynak.
A tanár bámulja a lányokat, ők pedig összehúzzák magukon a pulóvert. Se az osztályfőnök, se az igazgató nem hisz nekik – többek között egy ilyen jelenet is szerepel a díjnyertes rövidfilmben, mely sok megtörtént eset alapján íródott. Az alkotók iskolákban vetítik le és gyerekekkel beszélgetnek arról, hogy ők mit tennének.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
