A korszerű szexuális nevelés visszaemeléséről, a tinédzserterhességek megelőzéséről és az online veszélyekről is beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter szerint az iskolai szexuális edukáció hiánya súlyos következményekkel járhat a fiatalok életére nézve, ezért az oktatásnak a digitális biztonságra és az online zaklatásra is ki kell térnie.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Lannert Judit a keddi parlamenti ülésen arról is beszélt, hogy a mindennapos testnevelést nem megszüntetni, hanem a jelenlegi formájában átgondolni szeretnék. A miniszter emellett a kistelepülési iskolák jövőjéről is kapott kérdést a Fidesz frakciójától. Hegedűs Barbara arra kérdezett rá, pontosan mire gondolt Lannert Judit, amikor korábbi bizottsági meghallgatásán azt mondta: „a gyerekek szexuális nevelése nem csak a szülők feladata”. A Fidesz képviselője azt kérdezte, milyen szervezeteket engednének be az oktatási intézményekbe, ki döntene arról, kik tarthatnak foglalkozásokat, illetve ki felelne azok szakmai tartalmáért és kereteiért.
Lannert Judit válaszában arról beszélt: a gyerekek érdeke, hogy az iskolában is hozzáférjenek korszerű szexuális neveléshez. A miniszter szerint ennek hiánya „gyerekek, fiatalok és családok életét teheti tönkre”. Azt mondta:
A kutatások szerint azok a fiatalok, akik megfelelő szexuális edukációban részesülnek, később kezdik meg a szexuális életet, és kevésbé vannak kitéve a szexuális erőszaknak vagy a nem kívánt terhességnek.
Hangsúlyozta azt is, hogy az iskolai nevelés nem helyettesítheti a család szerepét, hanem kiegészíti azt. Szerinte különösen fontos az iskola szerepe azokban a családokban, ahol ezek a témák tabunak számítanak, vagy hiányzik a megfelelő tudás és biztonságérzet.
A gyerekek már alsó tagozatban kérdéseket tesznek fel a szexualitásról, de az iskolákban sokszor csak hetedik-nyolcadikban kerül elő a téma. A 2021-es jogszabály-módosítás óta káosz van az iskolai szexuális felvilágosítás körül. Ki tarthatja? Hol és milyen tartalommal?
Lannert Judit szerint az iskolákban szakmailag felkészült pedagógusok, védőnők, pszichológusok és más szakemberek adhatnának hiteles, életkorhoz igazított tájékoztatást. A program egyik legfontosabb céljának a nem kívánt tinédzserterhességek, az abortuszok és a szexuális úton terjedő betegségek megelőzését nevezte.
A miniszter arról is beszélt, hogy Magyarország európai összehasonlításban továbbra is rosszul áll több mutatóban: magas a tinédzserkori szülések száma, az abortuszráta az Európai Unió egyik legmagasabbja, miközben csökken az óvszerhasználat a fiatalok körében.
Hozzátette: kutatások szerint csak minden harmadik fiatal használ óvszert, ami arra utalhat, hogy sokan nem jutnak időben megfelelő információhoz a védekezésről, a fogamzásgátlásról vagy az egészségügyi segítségkérés lehetőségeiről.
A miniszter szerint a szexuális nevelés ma már nem választható el a digitális biztonságtól sem. Arról beszélt, hogy a gyerekek és kamaszok egyre korábban találkoznak pornográf tartalmakkal, online zaklatással és különböző nyomásgyakorlási formákkal, amelyek torzíthatják a szexualitásról és kapcsolatokról kialakított képüket.
Lannert Judit szerint az iskolai nevelésnek ezért ki kell térnie többek között:
A miniszter szerint nyilvános kerettantervre lenne szükség, amelyet konkrét óratervekre bontanának le.
Lannert Judit felszólalásának végén élesen bírálta az előző kormány oktatáspolitikáját:
A korszerű szexuális nevelés politikai célú kiűzése az iskolákból a gyerekek ellen elkövetett egyik főbűne volt a megbukott Orbán-kormánynak.
A tanár bámulja a lányokat, ők pedig összehúzzák magukon a pulóvert. Se az osztályfőnök, se az igazgató nem hisz nekik – többek között egy ilyen jelenet is szerepel a díjnyertes rövidfilmben, mely sok megtörtént eset alapján íródott. Az alkotók iskolákban vetítik le és gyerekekkel beszélgetnek arról, hogy ők mit tennének.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
