A Drogriporter közösségi oldalán fejtette ki, hogy Magyar Péter találkozása az iskolaigazgatókkal miért is lényeges a demokrácia működésének szempontjából.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy miután 17 elitgimnázium igazgatója levelet küldött Magyar Péternek, a leendő miniszterelnök már másnap délután fogadta őket.
A Drogriporter ezután tett közzé közösségi oldalán egy posztot, melyben úgy fogalmazott, hogy
azoknak, akik Rubovszky Rita jelölését kritizálták valamilyen szempontból (köztük nekem is), most illik elismerni, hogy az iskolaigazgatókkal való megbeszélés egy szép gesztus a jövendő miniszterelnök részéről - de több is annál. Mutatja, hogyan kell működnie egy demokratikus kormányzatnak: folyamatos párbeszédet folytatva szakemberekkel, bevonva őket a döntéshozásba, figyelve az érveikre, az érintettek megélt tapasztalataira.
A posztban kitért arra is, hogy „az elmúlt 16 évben nem igazán láthattunk példát hasonlóra: hiszen a NER mindent erőből intézett el. Amikor szakemberek vagy érintettek szervezetten próbáltak érdeket érvényesíteni, akkor vagy ignorálta őket vagy ellenséget faragott belőlük.”
Végül hangsúlyozta, hogy számára a Rubovszky-vitában a legrémisztőbbek a beépült reflexek voltak: „hogy egyesek rögtön zsigerből utálnak valakit, akinek egyházi háttere van. Vagy pont ellenkezőleg: rögtön zsigerből ellenségesnek tartanak valakit azért, mert megfogalmazza az egyébként megalapozott kritikáit egy katolikus hátterű jelölttel és a nézeteivel szemben.”
Jó lenne túllépni ezeken a reflexen. A zsigeri indulat-reakció nem konstruktív kritika. A kritika pedig nem mindig támadás, ha megfelelő érvekre épül.
-hangsúlyozta.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy Rubovszky Rita neve is felmerült, mint leendő oktatási miniszter. A témával részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Az inkluzív oktatás kérdése ma már nem elméleti vita, hanem mindennapi tapasztalat és feszültség a magyar társadalomban. Rubovszky Rita, a Tisza leendő oktatási minisztere szerint a problémát sem leegyszerűsíteni, sem kizárólag az iskolarendszerre hárítani nem lehet.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
