Fizikálisan túl közel vannak az LMBTQ-könyvek egy pásztói iskolához
Kormányhivatali dolgozók mérték meg a katolikus iskola és a Líra könyvesbolt közti távolságot.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Az uniós forrásokról szóló egyeztetések kapcsán osztott meg egy videót Ursula von der Leyen beszédéről Balatoni Katalin, amelyben az Európai Bizottság elnöke arról beszél: a Magyarországnak szánt mintegy 20 millió euró továbbra is befagyasztva marad.
A források visszatartását az Európai Bizottság többek között az LMBTQ-jogok helyzetével, az akadémiai szabadsággal és a menekültügyi szabályozással kapcsolatos aggályokkal indokolja. Balatoni Katalin a videó megosztása mellett saját kérdéseit is megfogalmazta: „jönnek az illegális bevándorlók? Jön az LMBTQ az iskolákba?
Vagy az új kormány más feltételeket kapna?”
Az Orbán-kormány miniszterelnöki biztosa posztjában arra is utal, hogy korábban ezek a témák szerinte „a Fidesz agyszüleményének” voltak beállítva a közbeszédben.
A bejegyzés újra ráirányítja a figyelmet arra a politikai vitára, amely az uniós pénzek feltételei és a magyar kormány által gyakran hangoztatott szuverenitási kérdések között húzódik. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a források kifizetése jogállamisági és alapjogi feltételek teljesítéséhez kötött, míg a magyar kormányzati kommunikáció gyakran politikai nyomásgyakorlásként értelmezi ezeket az elvárásokat.
Az Európai Bizottság által hivatkozott „LMBTQ-jogokkal kapcsolatos feltétel” nem azt jelenti, hogy konkrét oktatási tartalmak bevezetését várnák el Magyarországtól, hanem jogi és alapjogi problémákhoz kötődik.
A vita középpontjában a 2021-ben elfogadott magyar jogszabály áll, amely a 18 éven aluliak számára megtiltja az LMBTIQ-emberekkel kapcsolatos tartalmak megjelenítését az iskolai oktatási anyagokban és a televízióműsorokban. Ez a közbeszédben „melegellenes törvényként” és „homofóbtörvényként” terjedt el, míg a kormány „gyermekvédelmi törvénynek” nevezte. Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás sérti az Európai Unió alapértékeit, különösen a diszkrimináció tilalmát, a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberi méltóságot és egyenlőséget.
A Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított, és az ügy az Európai Unió Bírósága elé került. A testület álláspontja szerint a magyar törvény „súlyosan és rendszerszinten sérti az uniós jogot”. Ez közvetlenül összekapcsolódik az uniós forrásokkal is, ugyanis az EU úgynevezett „jogállamisági feltételrendszere” alapján pénzek visszatarthatók, ha egy tagállam nem biztosítja az alapjogok érvényesülését. Az EU több tízmilliárd eurónyi forrást kötött feltételekhez, ezek között szerepel az LMBTQ-ellenes szabályozás felülvizsgálata is.
A HVG cikksorozatában részletesen olvashattok arról, hogyan mosta össze az Orbán-kormány a pedofíliát a homoszexualitással.
Kormányhivatali dolgozók mérték meg a katolikus iskola és a Líra könyvesbolt közti távolságot.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.