Fizikálisan túl közel vannak az LMBTQ-könyvek egy pásztói iskolához
Kormányhivatali dolgozók mérték meg a katolikus iskola és a Líra könyvesbolt közti távolságot.
Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.
Az uniós forrásokról szóló egyeztetések kapcsán osztott meg egy videót Ursula von der Leyen beszédéről Balatoni Katalin, amelyben az Európai Bizottság elnöke arról beszél: a Magyarországnak szánt mintegy 20 millió euró továbbra is befagyasztva marad.
A források visszatartását az Európai Bizottság többek között az LMBTQ-jogok helyzetével, az akadémiai szabadsággal és a menekültügyi szabályozással kapcsolatos aggályokkal indokolja. Balatoni Katalin a videó megosztása mellett saját kérdéseit is megfogalmazta: „jönnek az illegális bevándorlók? Jön az LMBTQ az iskolákba?
Vagy az új kormány más feltételeket kapna?”
Az Orbán-kormány miniszterelnöki biztosa posztjában arra is utal, hogy korábban ezek a témák szerinte „a Fidesz agyszüleményének” voltak beállítva a közbeszédben.
A bejegyzés újra ráirányítja a figyelmet arra a politikai vitára, amely az uniós pénzek feltételei és a magyar kormány által gyakran hangoztatott szuverenitási kérdések között húzódik. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a források kifizetése jogállamisági és alapjogi feltételek teljesítéséhez kötött, míg a magyar kormányzati kommunikáció gyakran politikai nyomásgyakorlásként értelmezi ezeket az elvárásokat.
Az Európai Bizottság által hivatkozott „LMBTQ-jogokkal kapcsolatos feltétel” nem azt jelenti, hogy konkrét oktatási tartalmak bevezetését várnák el Magyarországtól, hanem jogi és alapjogi problémákhoz kötődik.
A vita középpontjában a 2021-ben elfogadott magyar jogszabály áll, amely a 18 éven aluliak számára megtiltja az LMBTIQ-emberekkel kapcsolatos tartalmak megjelenítését az iskolai oktatási anyagokban és a televízióműsorokban. Ez a közbeszédben „melegellenes törvényként” és „homofóbtörvényként” terjedt el, míg a kormány „gyermekvédelmi törvénynek” nevezte. Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás sérti az Európai Unió alapértékeit, különösen a diszkrimináció tilalmát, a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberi méltóságot és egyenlőséget.
A Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított, és az ügy az Európai Unió Bírósága elé került. A testület álláspontja szerint a magyar törvény „súlyosan és rendszerszinten sérti az uniós jogot”. Ez közvetlenül összekapcsolódik az uniós forrásokkal is, ugyanis az EU úgynevezett „jogállamisági feltételrendszere” alapján pénzek visszatarthatók, ha egy tagállam nem biztosítja az alapjogok érvényesülését. Az EU több tízmilliárd eurónyi forrást kötött feltételekhez, ezek között szerepel az LMBTQ-ellenes szabályozás felülvizsgálata is.
A HVG cikksorozatában részletesen olvashattok arról, hogyan mosta össze az Orbán-kormány a pedofíliát a homoszexualitással.
Kormányhivatali dolgozók mérték meg a katolikus iskola és a Líra könyvesbolt közti távolságot.
Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.
Miskovits Marcit, Kovács Kristófot és Belanót kérdeztük a Pont Ott Partin.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Jelenleg 256 csecsemő és kisgyerek rekedt a kórházban azért, mert nem sikerült nekik időben megfelelő gondozási helyet találni.
Több PDSZ-javaslat is bekerülhet a köznevelési törvény módosításába, de nem minden indítványukat támogatta az Országgyűlés Oktatási Bizottsága. A szakszervezet szerint a sztrájkszabályozás több pontja továbbra is problémás.
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.