„Jön az LMBTQ az iskolákba?” – újra elővette a kérdést Balatoni Katalin az uniós források kapcsán

Miközben az Európai Bizottság jogállamisági feltételekről és alapjogokról beszél, Balatoni Katalin azért aggódik, hogy „jön az LMBTQ az iskolákba”.

Az uniós forrásokról szóló egyeztetések kapcsán osztott meg egy videót Ursula von der Leyen beszédéről Balatoni Katalin, amelyben az Európai Bizottság elnöke arról beszél: a Magyarországnak szánt mintegy 20 millió euró továbbra is befagyasztva marad.

A források visszatartását az Európai Bizottság többek között az LMBTQ-jogok helyzetével, az akadémiai szabadsággal és a menekültügyi szabályozással kapcsolatos aggályokkal indokolja. Balatoni Katalin a videó megosztása mellett saját kérdéseit is megfogalmazta: „jönnek az illegális bevándorlók? Jön az LMBTQ az iskolákba?
Vagy az új kormány más feltételeket kapna?”

Az Orbán-kormány miniszterelnöki biztosa posztjában arra is utal, hogy korábban ezek a témák szerinte „a Fidesz agyszüleményének” voltak beállítva a közbeszédben.

A bejegyzés újra ráirányítja a figyelmet arra a politikai vitára, amely az uniós pénzek feltételei és a magyar kormány által gyakran hangoztatott szuverenitási kérdések között húzódik. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a források kifizetése jogállamisági és alapjogi feltételek teljesítéséhez kötött, míg a magyar kormányzati kommunikáció gyakran politikai nyomásgyakorlásként értelmezi ezeket az elvárásokat.

Mit jelent pontosan az LMBTQ-jogokkal kapcsolatos uniós feltétel?

Az Európai Bizottság által hivatkozott „LMBTQ-jogokkal kapcsolatos feltétel” nem azt jelenti, hogy konkrét oktatási tartalmak bevezetését várnák el Magyarországtól, hanem jogi és alapjogi problémákhoz kötődik.

A vita középpontjában a 2021-ben elfogadott magyar jogszabály áll, amely a 18 éven aluliak számára megtiltja az LMBTIQ-emberekkel kapcsolatos tartalmak megjelenítését az iskolai oktatási anyagokban és a televízióműsorokban. Ez a közbeszédben „melegellenes törvényként” és „homofóbtörvényként” terjedt el, míg a kormány „gyermekvédelmi törvénynek” nevezte. Az Európai Bizottság szerint ez a szabályozás sérti az Európai Unió alapértékeit, különösen a diszkrimináció tilalmát, a véleménynyilvánítás szabadságát és az emberi méltóságot és egyenlőséget.

A Bizottság ezért kötelezettségszegési eljárást indított, és az ügy az Európai Unió Bírósága elé került. A testület álláspontja szerint a magyar törvény „súlyosan és rendszerszinten sérti az uniós jogot”. Ez közvetlenül összekapcsolódik az uniós forrásokkal is, ugyanis az EU úgynevezett „jogállamisági feltételrendszere” alapján pénzek visszatarthatók, ha egy tagállam nem biztosítja az alapjogok érvényesülését. Az EU több tízmilliárd eurónyi forrást kötött feltételekhez, ezek között szerepel az LMBTQ-ellenes szabályozás felülvizsgálata is.

A HVG cikksorozatában részletesen olvashattok arról, hogyan mosta össze az Orbán-kormány a pedofíliát a homoszexualitással.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.