Fizikálisan túl közel vannak az LMBTQ-könyvek egy pásztói iskolához

Kormányhivatali dolgozók mérték meg a katolikus iskola és a Líra könyvesbolt közti távolságot.

„Érdekes látványban lehetett részük azoknak, akik hétfőn 10 óra tájban az Árkádsoron a könyvesbolt környékén jártak” – írta ki Facebook-oldalára a pásztói Líra könyvesbolt. A beszámolójukat a HVG vette észre, amiben a következőről tájékoztatták a követőiket:

Két kormányhivatalos dolgozó távolságmérővel lemérte a könyvesbolt bejárata és az iskola, valamint a templom bejárata közötti távolságot.

A bizonytalannak tűnő munkatársak végül megállapították, hogy a könyvesbolt bejárati ajtaja és a katolikus iskola bejárati ajtaja közötti távolság kevesebb, mint 200 méter. A bolt szerint nem ez volt az első eset, hogy vizsgálat zajlott náluk, akkor azonban az LMBTQ-tartalmú könyvek tárolása volt az ellenőrzés tárgya. Azt, hogy pontosan miért is kellett megmérni a könyvesbolt és az iskola közötti távolságot, a Líra sem tudja.

"Mi volt a vizsgálat célja? A törvény betartása. Jó nagy büntetés kiszabása? Könyvesboltok ellehetetlenítése? Könyvesboltok bezárattatása? ... A 40 éve működő könyvesbolt, a kultúra egyik szentélye veszélybe került. Valóban ekkora veszélyforrás az ifjúság szellemi és erkölcsi fejlődésére az olvasott irodalom?" – tette fel a kérdéseit posztjában a könyvesbolt.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.