A tegnapi nappal okafogyottá vált az a „ráfeszült” állapot, amiben tizenhat éve élünk – véli Radó Péter

Az elmúlt tizenhat évben a saját bevallása szerint folyamatos rendszerkritika és rendszerellenzékiség határozta meg Radó Péter oktatáspolitikai tartalmú írásait: az oktatáskutató szerint „ráfeszült” az autokratikus rendszerre, ez a feszültség pedig a tegnapi választási eredmények után kezdett oldódni benne.

Radó Péter posztjában arról írt, hogy az elmúlt másfél évtizedben szakmai és közéleti tevékenységét alapvetően a rendszerrel szembeni kritika határozta meg. Az Eduline-on többször kérdeztük és írtuk meg álláspontját különöző témákban:

Ebben az időszakban több szakmai és civil kezdeményezésben is részt vett, és rendszeresen publikált rendszerkritikus írásokat különböző felületeken. Saját megfogalmazása szerint ez az attitűd „ráégett a gondolkodására és viselkedésére. posztjában így fogalmazott:

Mint oly sokan mások is, folyamatosan rá voltam feszülve az autokratikus rendszerre. Bármilyen hihetetlennek tűnik is ma még, ha minden jól megy, mindennek tegnap vége lett. Az a „ráfeszült” állapot, amiben én is, s velem együtt rengeteg civil és kutató barátom/ismerősöm élt tizenhatéven keresztül okafogyottá vált.

A választási eredményeket Radó Péter fordulópontként értelmezi: úgy látja, hogy a kormányváltás megnyithatja az utat egy hosszabb átalakulási folyamat előtt. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nem egy „katartikus nap”, hanem egy elhúzódó, összetett rendszerszintű változás kezdete.

A posztban külön kitér arra is, hogy a következő időszak másfajta hozzáállást igényelhet a közéleti szereplőktől. Szerinte azok tudnak érdemben hozzájárulni a változásokhoz, akik képesek a korábbinál konstruktívabban szemlélni az új helyzetet, miközben megőrzik a kritikai gondolkodást és a szakmai integritást.

Meg kell őrizni a rendszerszintű gondolkodás képességét, mert most kivételesen az ördög nem a részletekben, hanem a változások irányában van.

Radó Péter azt is bejelentette, hogy a következő hónapokban tudatosan visszavonul a nyilvános oktatáspolitikai értékelésektől. Mint írja, számára most az önterápia időszaka következik, és az új kormány felállását követő első száz napban nem kíván megszólalni az oktatáspolitikai intézkedések kapcsán.

Nyitóképünk illusztráció: Tanártüntetés 2023-ban. Fotó: Veres Viktor

„A magyar iskola a gyerekeket a nagyszüleik múltjára készíti fel” – Radó Péter szerint nincs visszaút politikai fordulat nélkül

Miért nem tud reagálni a magyar közoktatás a gyorsan változó társadalmi és technológiai környezetre, hogyan mélyítette tovább az állami oktatáspolitika az egyenlőtlenségeket, és miként alakult át az iskolarendszer olyan struktúrává, amely inkább konzerválja, mint csökkenti a társadalmi különbségeket? Radó Péter oktatáskutató szerint mára nem hibás döntések sorozatáról, hanem egy önkorrekcióra képtelen rendszerről beszélhetünk.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.