14 éves diáklányt alázott meg egy megvágott videóban a fideszes influenszer

Dorultán Katalin a kiskorú lány és családja szerint senkitől sem kért engedélyt a felvételhez.

  • Eduline

A Női párbeszédért Digitális Polgári Kör egyik alapítója közösségi oldalán tett közzé egy videót, melyben fiatal tiszás lánytól azt kérdezte, miben csalódott ennyire. Erre a lány a felvételen azt mondta, hogy az egész kormányban, majd erre Dorultán azt kérdezte tőle, mondjon valami konkrétumot. A felvételt ezen a ponton megvágták, majd a lány csak annyit tett hozzá, hogy erre nem szeretne válaszolni.

Dorultán ezek után a felvételben megjegyezte, hogy nem tudja miért csalódott, de azért ráhúzza az x-et a Tisza Pártra.

A felvétel alatt a lány és a családja is kommentelt, ebben azt írták le, hogy diáklány még csak 14 éves, vasárnap a kora miatt biztosan nem fog szavazni.

A lány azt is megjegyezte, hogy a videót erősen manipulálták, mert ő részletesen kifejtette, miért elégedetlen a kormánnyal, és a második kérdésre nem válaszolt csak. Arról nem beszélve, hogy az erősen megvágott felvételen a lányt fel lehet ismerni, és videó közzétételéhez a lány szülei nem járultak hozzá.

Stáhly Katalin, a Hintalovon Alapítvány pszichológusa és gyerekjogi szakértője korábban az Eduline-nak úgy fogalmazott, van, hogy a gyerekek maguk fogalmaznak meg politikai üzeneteket. Ebben az esetben fontos elkülöníteni, hogy a gyerek a saját gondolatait mondja el, vagy egy felnőtt által előkészített szöveget.

Míg az előbbi helyzetben él a véleménynyilvánítás szabadságával – amelyhez joga van –, addig a második helyzetben manipuláció tárgyává és politikai üzenethordozóvá válik

– érzékeltette a különbséget a szakértő.

Azzal hogyan vonódtak be az iskolák is a kampányba, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Iskolák a 2026-os politikai kampányban

Háborús célozgatás alsóban a napköziben, politikai témájú plakát az iskola falán vagy éppenséggel foci a miniszterrel a frissen átadott sportpályán. Összegyűjtöttük, hogy a 2026-os választási kampányba hogyan sodródott bele több iskola.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.