Németh Hanna, aki a Hannamatek oldal készítője néhány hónapja megkérdezte egy politikustól, hogy mégis miért nem alkalmazzák azokat a tudományosan bizonyított módszereket az oktatásban, amiket külföldön is és itthon is használnak. Annyi különbséggel, hogy külföldön az állami oktatásban, itthon pedig iskolán kívüli, fizetős foglalkozásokon.
Németh Hanna posztjában kiemelte, hogy „megvannak a módszerek, hogyan lehet javítani a kognitív képességeket, hogy jobban tudjanak figyelni a gyermekek az órákon. Tudjuk hogyan fejleszthetőek az olvasást segítő készségek. Különböző tanulásmódszertani dolog elérhetőek amik hatalmas segítséget nyújtanak a diákoknak. Tudjuk, hogy mik segítik a matematika megértését. Mégsem használjuk itthon. Vagyis de. A magánoktatásban.Plusz pénzért.”
A matekos lány utána kitért arra is, hogy választól „pedig az én pofám égett, meg az ott jelenlévő lelkes pedagógusok és oktatásért dolgozó embereké is, akik jelen voltak.”
A politikus szerint a piaci alapon fejlesztést nyújtó cégeknek kellene jelentkezniük az Oktatási Hivatalnál, hogy odaadják a módszerüket.
-tette hozzá.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy osztályzatok helyett pizzával és játékos pontszerzéssel jutalmaz egy budapesti matektanárnő.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
