„A politikus szerint a piaci alapon fejlesztést nyújtó cégeknek kellene jelentkezniük az Oktatási Hivatalnál, hogy odaadják a módszerüket”

Németh Hanna, aki a Hannamatek oldal készítője néhány hónapja megkérdezte egy politikustól, hogy mégis miért nem alkalmazzák azokat a tudományosan bizonyított módszereket az oktatásban, amiket külföldön is és itthon is használnak. Annyi különbséggel, hogy külföldön az állami oktatásban, itthon pedig iskolán kívüli, fizetős foglalkozásokon.

Németh Hanna posztjában kiemelte, hogy „megvannak a módszerek, hogyan lehet javítani a kognitív képességeket, hogy jobban tudjanak figyelni a gyermekek az órákon. Tudjuk hogyan fejleszthetőek az olvasást segítő készségek. Különböző tanulásmódszertani dolog elérhetőek amik hatalmas segítséget nyújtanak a diákoknak. Tudjuk, hogy mik segítik a matematika megértését. Mégsem használjuk itthon. Vagyis de. A magánoktatásban.Plusz pénzért.”

A matekos lány utána kitért arra is, hogy választól „pedig az én pofám égett, meg az ott jelenlévő lelkes pedagógusok és oktatásért dolgozó embereké is, akik jelen voltak.”

A politikus szerint a piaci alapon fejlesztést nyújtó cégeknek kellene jelentkezniük az Oktatási Hivatalnál, hogy odaadják a módszerüket.

-tette hozzá.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy osztályzatok helyett pizzával és játékos pontszerzéssel jutalmaz egy budapesti matektanárnő.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.