„A politikus szerint a piaci alapon fejlesztést nyújtó cégeknek kellene jelentkezniük az Oktatási Hivatalnál, hogy odaadják a módszerüket”

Németh Hanna, aki a Hannamatek oldal készítője néhány hónapja megkérdezte egy politikustól, hogy mégis miért nem alkalmazzák azokat a tudományosan bizonyított módszereket az oktatásban, amiket külföldön is és itthon is használnak. Annyi különbséggel, hogy külföldön az állami oktatásban, itthon pedig iskolán kívüli, fizetős foglalkozásokon.

Németh Hanna posztjában kiemelte, hogy „megvannak a módszerek, hogyan lehet javítani a kognitív képességeket, hogy jobban tudjanak figyelni a gyermekek az órákon. Tudjuk hogyan fejleszthetőek az olvasást segítő készségek. Különböző tanulásmódszertani dolog elérhetőek amik hatalmas segítséget nyújtanak a diákoknak. Tudjuk, hogy mik segítik a matematika megértését. Mégsem használjuk itthon. Vagyis de. A magánoktatásban.Plusz pénzért.”

A matekos lány utána kitért arra is, hogy választól „pedig az én pofám égett, meg az ott jelenlévő lelkes pedagógusok és oktatásért dolgozó embereké is, akik jelen voltak.”

A politikus szerint a piaci alapon fejlesztést nyújtó cégeknek kellene jelentkezniük az Oktatási Hivatalnál, hogy odaadják a módszerüket.

-tette hozzá.

Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy osztályzatok helyett pizzával és játékos pontszerzéssel jutalmaz egy budapesti matektanárnő.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.