Mondhatja a tanár, hogy egyes gyerekeket nem visz el az osztálykirándulásra?
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
A körmös és a tanóráról való kiküldés ma már tiltólistás fegyelmezési eszköz a rosszul viselkedő tanulókkal szemben, inkább a beszélgetés vagy a szétültetés a megfelelő megoldás.
Nemrég az Eduline is megírta, hogy az oktatási jogok biztosának oldalán közzétett felmérés szerint a tanárok leggyakrabban beszélgetéssel próbálják kezelni a problémát: az óra után külön elbeszélgetnek a rendetlenkedő diákokkal. A válaszadó pedagógusok mintegy 45 százaléka a beszélgető tanulók szétültetését választja, 30 százalékuk többletfeladatot ad a fegyelmezetlen diákoknak. A tanárok kisebb része valamilyen erős hanghatással próbálja megszakítani a beszélgetést, néhányan kiküldték a rendetlen diákot az óráról, páran pedig egyest adtak.
Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz
A köznevelési törvény szerint azonban az óráról való kiküldés vagy az érdemjegy sem használható büntetésként. Az oktatási jogok biztosának oldalán bővebben is szerepel, hogy milyen módokon nem fegyelmezhet a tanár az iskolában: a köznevelési törvény szerint a gyerek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, valamint védelmet kell biztosítani a számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló „nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”.
Az oktatási jogok biztosának álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely nevelési-oktatási intézményben előfordulhat, az a tanulók testi fenyítése, fizikai bántalmazása. Hozzáteszik, hogy az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el, mivel azok nem pedagógiai mérlegelés függvényei. Tehát érvényesülésük nem függ attól, hogy a tanuló teljesíti-e a kötelességeit az óvodában vagy az iskolában.
Egy általunk megkérdezett iskolapszichológus elmondta, hogy bár korábban volt körmös, sarokba állítás, teremből kiküldés, ezeket ma már nem lehet, és a szavakkal is óvatosan kell bánni. Ha a tanuló rosszul viselkedik, a pedagógus félrehívhatja, hogy megbeszéljék, mi a problémája, nehézsége. Az is működhet, ha a rendbontókat szétülteti a pedagógus, vagy olyan padtársat kapnak, akivel jól tudnak együttműködni.
Példaként megemlítette, hogy ha az udvaron verekednek össze a diákok, a pedagógus maga mellé ültetheti a tanulót, ameddig megnyugszik. Ezenkívül a tanár indokolt esetben adhat figyelmeztetőt, intőt, amit a KRÉTA-ba visz fel. Ez lehet szaktanári, osztályfőnöki, akár igazgatói intő. Abban az iskolában, ahol ő tanít, a gyerekeknek van külön magatartásfüzetük, amelybe beírást kaphatnak a diákok, és ha összegyűlik egy bizonyos mennyiség, a tanuló rosszabb magatartásjegyet kap.
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.