Mondhatja a tanár, hogy egyes gyerekeket nem visz el az osztálykirándulásra?
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
A körmös és a tanóráról való kiküldés ma már tiltólistás fegyelmezési eszköz a rosszul viselkedő tanulókkal szemben, inkább a beszélgetés vagy a szétültetés a megfelelő megoldás.
Nemrég az Eduline is megírta, hogy az oktatási jogok biztosának oldalán közzétett felmérés szerint a tanárok leggyakrabban beszélgetéssel próbálják kezelni a problémát: az óra után külön elbeszélgetnek a rendetlenkedő diákokkal. A válaszadó pedagógusok mintegy 45 százaléka a beszélgető tanulók szétültetését választja, 30 százalékuk többletfeladatot ad a fegyelmezetlen diákoknak. A tanárok kisebb része valamilyen erős hanghatással próbálja megszakítani a beszélgetést, néhányan kiküldték a rendetlen diákot az óráról, páran pedig egyest adtak.
Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz
A köznevelési törvény szerint azonban az óráról való kiküldés vagy az érdemjegy sem használható büntetésként. Az oktatási jogok biztosának oldalán bővebben is szerepel, hogy milyen módokon nem fegyelmezhet a tanár az iskolában: a köznevelési törvény szerint a gyerek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, valamint védelmet kell biztosítani a számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló „nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”.
Az oktatási jogok biztosának álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely nevelési-oktatási intézményben előfordulhat, az a tanulók testi fenyítése, fizikai bántalmazása. Hozzáteszik, hogy az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el, mivel azok nem pedagógiai mérlegelés függvényei. Tehát érvényesülésük nem függ attól, hogy a tanuló teljesíti-e a kötelességeit az óvodában vagy az iskolában.
Egy általunk megkérdezett iskolapszichológus elmondta, hogy bár korábban volt körmös, sarokba állítás, teremből kiküldés, ezeket ma már nem lehet, és a szavakkal is óvatosan kell bánni. Ha a tanuló rosszul viselkedik, a pedagógus félrehívhatja, hogy megbeszéljék, mi a problémája, nehézsége. Az is működhet, ha a rendbontókat szétülteti a pedagógus, vagy olyan padtársat kapnak, akivel jól tudnak együttműködni.
Példaként megemlítette, hogy ha az udvaron verekednek össze a diákok, a pedagógus maga mellé ültetheti a tanulót, ameddig megnyugszik. Ezenkívül a tanár indokolt esetben adhat figyelmeztetőt, intőt, amit a KRÉTA-ba visz fel. Ez lehet szaktanári, osztályfőnöki, akár igazgatói intő. Abban az iskolában, ahol ő tanít, a gyerekeknek van külön magatartásfüzetük, amelybe beírást kaphatnak a diákok, és ha összegyűlik egy bizonyos mennyiség, a tanuló rosszabb magatartásjegyet kap.
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A november elején közzétett névsorban még Horváth Szilárd Ernő szerepelt a Veszprémi Tankerületi Központ új igazgatójaként, most azonban ismét meghirdették a pozíciót.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
A fiatalok szerint generációjuk mentális állapota aggasztó, a szorongás mindennapossá vált, miközben a túlterhelt szakemberek miatt sokan nem jutnak megfelelő segítséghez.
Egy nappal Fendler Judit távozásának bejelentése után már az utódját is megnevezték.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.