Mondhatja a tanár, hogy egyes gyerekeket nem visz el az osztálykirándulásra?
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
A körmös és a tanóráról való kiküldés ma már tiltólistás fegyelmezési eszköz a rosszul viselkedő tanulókkal szemben, inkább a beszélgetés vagy a szétültetés a megfelelő megoldás.
Nemrég az Eduline is megírta, hogy az oktatási jogok biztosának oldalán közzétett felmérés szerint a tanárok leggyakrabban beszélgetéssel próbálják kezelni a problémát: az óra után külön elbeszélgetnek a rendetlenkedő diákokkal. A válaszadó pedagógusok mintegy 45 százaléka a beszélgető tanulók szétültetését választja, 30 százalékuk többletfeladatot ad a fegyelmezetlen diákoknak. A tanárok kisebb része valamilyen erős hanghatással próbálja megszakítani a beszélgetést, néhányan kiküldték a rendetlen diákot az óráról, páran pedig egyest adtak.
Problémás gyerek nem mehet az osztálykirándulásra: a többieknek is joguk lenne egy nyugodt naphoz
A köznevelési törvény szerint azonban az óráról való kiküldés vagy az érdemjegy sem használható büntetésként. Az oktatási jogok biztosának oldalán bővebben is szerepel, hogy milyen módokon nem fegyelmezhet a tanár az iskolában: a köznevelési törvény szerint a gyerek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, valamint védelmet kell biztosítani a számára a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló „nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak”.
Az oktatási jogok biztosának álláspontja szerint a legsúlyosabb jogsértés, amely nevelési-oktatási intézményben előfordulhat, az a tanulók testi fenyítése, fizikai bántalmazása. Hozzáteszik, hogy az emberi, állampolgári, gyermeki és tanulói jogokat a pedagógus nem vonhatja el, mivel azok nem pedagógiai mérlegelés függvényei. Tehát érvényesülésük nem függ attól, hogy a tanuló teljesíti-e a kötelességeit az óvodában vagy az iskolában.
Egy általunk megkérdezett iskolapszichológus elmondta, hogy bár korábban volt körmös, sarokba állítás, teremből kiküldés, ezeket ma már nem lehet, és a szavakkal is óvatosan kell bánni. Ha a tanuló rosszul viselkedik, a pedagógus félrehívhatja, hogy megbeszéljék, mi a problémája, nehézsége. Az is működhet, ha a rendbontókat szétülteti a pedagógus, vagy olyan padtársat kapnak, akivel jól tudnak együttműködni.
Példaként megemlítette, hogy ha az udvaron verekednek össze a diákok, a pedagógus maga mellé ültetheti a tanulót, ameddig megnyugszik. Ezenkívül a tanár indokolt esetben adhat figyelmeztetőt, intőt, amit a KRÉTA-ba visz fel. Ez lehet szaktanári, osztályfőnöki, akár igazgatói intő. Abban az iskolában, ahol ő tanít, a gyerekeknek van külön magatartásfüzetük, amelybe beírást kaphatnak a diákok, és ha összegyűlik egy bizonyos mennyiség, a tanuló rosszabb magatartásjegyet kap.
A tanár alapvetően nem szabhatja meg, hogy ki mehet, és ki nem mehet az osztálykirándulásra, de jelezheti az aggályait az érintett szülő felé.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.