Agyhártyagyulladás-járvány Londonban: a hatóságok szerint e-cigaretták megosztásával terjedhet
Rengeteg fiatalt nem oltottak be a betegség ellen, mivel a rutinszerű oltást a kisgyerekek számára csak 2015-ben vezették be.
Az Eduline információi szerint idén a kismarosi iskolában és az óvodában több gyereknél is diagnosztizáltak hepatitisz A fertőzést december óta. A fertőző májgyulladás oltással megelőzhető lenne, ha éppen nem hiánycikk.
A megbetegedésekkel kapcsolatban kerestük az intézményt is, ahol nem erősítették meg, de nem is cáfolták az értesüléseinket, azt mondták, ez ügyben érdeklődjünk a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Hivatalnál (NNGYK).
Hepatitis A: járványügyi megfigyelést rendeltek el egy budapesti középiskolában
Az NNGYK országos központját telefonon és e-mailben kerestük, ahonnan tovább irányítottak bennünket a területileg illetékes népegészségügyi hatósághoz.
A Váci Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát ezután hívtuk telefonon a hepatitisz A megbetegedésekkel kapcsolatban, ahonnan visszahívást ígértek, ez azonban cikkünk megjelenéséig nem történt meg.
Az óvoda fenntartója, a kismarosi önkormányzat viszont a megbetegedések kapcsán még januárban tette közzé a Kismarosi Kikiáltó oldalán a település háziorvosának tájékoztatóját, melyben elismerték, hogy „tavaly decemberben az iskolában, idén januárban az óvodában történtek hepatitis A megbetegedések.”
Az NNGYK legfrissebb, heti járványügyi összesítőjéből egyébként az derült ki, hogy a március 9-15-i hétig bezárólag országosan 454 hepatitisz fertőzöttet diagnosztizáltak, ebből március második hetében 34-et. Közülük pedig 28 betegnél igazoltak hepatitisz A vírust.
A hepatitisz A-val fertőzött betegek közül ezen a héten Budapesten ötöt, Békésben és Vasban egyet-egyet, Borsodban tizenhármat, Heves vármegyében hatot, Szabolcsban pedig kettőt azonosítottak.
Ha megnézzük az előző heti járványügyi jelentést is, akkor láthatjuk, hogy Borsod akkor is kiemelkedik a megyék közül kilenc új fertőzöttel.
Fontos kiemelni, hogy a hepatitisz A vírus fertőzött széklettel szennyezett vízzel, jéggel, ételek fogyasztásával, ritkább esetben szexuális úton terjed. Az NNGYK hivatalos oldala, az Egészségvonal szerint „a fertőzés előfordulása rossz higiénés körülmények között gyakoribb, ott, ahol nem biztosított a víz tisztítása és a megfelelő tisztavíz-ellátás.”
Gyakori tünetei a jobb oldali hasi fájdalom, a hányás, étvágytalanság, a sötétebb vagy világosabb széklet, a láz, az izomfájdalom és a sárgaság.
A hepatitisz A azért is terjed gyorsan, mert a kisebb gyerekek gyakran tünetmentesek. Arról nem beszélve, hogy a megbetegedés első jelei gyakran a fertőzés után 2-4 héttel jelentkeznek. A fertőzött pedig a tünetek elmúlása után is egy hétig még továbbadhatja a vírust.
Dr. Székely Zsuzsanna, kismarosi háziorvos tájékoztatójában azt emelte ki, hogy az alapos kézmosás mellett a megelőzés másik alappillére a védőoltás, amit önkéntes módon térítés ellenében bárki igényelhet.
A védettség az első oltás után kb. két héttel alakul ki, melyet egy emlékeztető oltás kell kövessen (fél év elteltével); ezt követően tartós védettség alakul ki.
- hangsúlyozta, majd hozzátette, hogy a hepatitisz A-ban megbetegedettek környezetében élők számára a védőoltás kötelező és ingyenes.
Az Eduline információi szerint azonban az oltóanyagból hiány van, többen Szlovákiából próbálják beszerezni.
Az RTL Híradó még január végén számolt be arról, hogy a gyerekek szánt hepatitisz A vakcinából átmenetileg nem lehetett kapni.
Azzal kapcsolatban, hogy van-e elegendő oltóanyag, megkérdeztük az NNGYK-t is, de kérdésünkre cikkünk írásáig nem kaptunk választ.
Rengeteg fiatalt nem oltottak be a betegség ellen, mivel a rutinszerű oltást a kisgyerekek számára csak 2015-ben vezették be.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.