Bevett gyakorlat óvodákban, hogy azok a gyerekek, akiknek az anyukája a kisebb testvérrel otthon van, nem aludhat ott délután.
Az oktatási jogok biztosának legutolsó jelentése egy olyan esettel is foglalkozik, amiben a szülő jelezte, hogy az az óvoda igazgatója arra kötelezte, hogy gyerekét ebéd után vigye haza.
A gyerek így nem aludhatott az óvodában, és nem maradhatott ott délután sem. A döntést azzal indokolták, hogy az édesanya otthon tartózkodik a kisebbik testvérrel. Az óvodavezető azt is kijelentette, hogy csak azok a gyerekek maradhatnak bent délutánig és alhatnak az intézményben, akiknek a szülei dolgoznak.
Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
Az ügy kapcsán a Belügyminisztérium Köznevelés-igazgatási Főosztályához fordult az oktatási jogok biztosának hivatala, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy ez a gyakorlat jelenleg is létezik, elsősorban az önkormányzati fenntartású óvodákban.
A fenntartók és az intézményvezetők az ilyen jellegű korlátozásokat rendszerint szakemberhiánnyal és helyhiánnyal indokolják, azonban egyértelmű, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen.
Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt jogosult részt venni az óvodai nevelésben. Az ezzel ellentétes óvodai gyakorlat jogsértő
- írták, majd kitértek arra is, hogy a köznevelési törvény kimondja, hogy a gyerek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét, a nevelési év első napjától kezdődően legalább napi négy órában köteles óvodai foglalkozáson részt venni.
„A napi 4 óra azonban nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek bent tartózkodásának hosszát, hanem a szülő számára jelent kötelezettséget. A szülőnek napi négy órában kötelessége biztosítani, hogy a gyermeke igénybe vegye az óvodai nevelést, ezen túl ő dönthet szabadon, hogy délután is jár-e a gyermeke óvodába vagy sem” - jegyezték meg.
Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
