Bevett gyakorlat óvodákban, hogy azok a gyerekek, akiknek az anyukája a kisebb testvérrel otthon van, nem aludhat ott délután.
Az oktatási jogok biztosának legutolsó jelentése egy olyan esettel is foglalkozik, amiben a szülő jelezte, hogy az az óvoda igazgatója arra kötelezte, hogy gyerekét ebéd után vigye haza.
A gyerek így nem aludhatott az óvodában, és nem maradhatott ott délután sem. A döntést azzal indokolták, hogy az édesanya otthon tartózkodik a kisebbik testvérrel. Az óvodavezető azt is kijelentette, hogy csak azok a gyerekek maradhatnak bent délutánig és alhatnak az intézményben, akiknek a szülei dolgoznak.
Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
Az ügy kapcsán a Belügyminisztérium Köznevelés-igazgatási Főosztályához fordult az oktatási jogok biztosának hivatala, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy ez a gyakorlat jelenleg is létezik, elsősorban az önkormányzati fenntartású óvodákban.
A fenntartók és az intézményvezetők az ilyen jellegű korlátozásokat rendszerint szakemberhiánnyal és helyhiánnyal indokolják, azonban egyértelmű, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen.
Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt jogosult részt venni az óvodai nevelésben. Az ezzel ellentétes óvodai gyakorlat jogsértő
- írták, majd kitértek arra is, hogy a köznevelési törvény kimondja, hogy a gyerek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét, a nevelési év első napjától kezdődően legalább napi négy órában köteles óvodai foglalkozáson részt venni.
„A napi 4 óra azonban nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek bent tartózkodásának hosszát, hanem a szülő számára jelent kötelezettséget. A szülőnek napi négy órában kötelessége biztosítani, hogy a gyermeke igénybe vegye az óvodai nevelést, ezen túl ő dönthet szabadon, hogy délután is jár-e a gyermeke óvodába vagy sem” - jegyezték meg.
Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
