Bevett gyakorlat óvodákban, hogy azok a gyerekek, akiknek az anyukája a kisebb testvérrel otthon van, nem aludhat ott délután.
Az oktatási jogok biztosának legutolsó jelentése egy olyan esettel is foglalkozik, amiben a szülő jelezte, hogy az az óvoda igazgatója arra kötelezte, hogy gyerekét ebéd után vigye haza.
A gyerek így nem aludhatott az óvodában, és nem maradhatott ott délután sem. A döntést azzal indokolták, hogy az édesanya otthon tartózkodik a kisebbik testvérrel. Az óvodavezető azt is kijelentette, hogy csak azok a gyerekek maradhatnak bent délutánig és alhatnak az intézményben, akiknek a szülei dolgoznak.
Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
Az ügy kapcsán a Belügyminisztérium Köznevelés-igazgatási Főosztályához fordult az oktatási jogok biztosának hivatala, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy ez a gyakorlat jelenleg is létezik, elsősorban az önkormányzati fenntartású óvodákban.
A fenntartók és az intézményvezetők az ilyen jellegű korlátozásokat rendszerint szakemberhiánnyal és helyhiánnyal indokolják, azonban egyértelmű, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen.
Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt jogosult részt venni az óvodai nevelésben. Az ezzel ellentétes óvodai gyakorlat jogsértő
- írták, majd kitértek arra is, hogy a köznevelési törvény kimondja, hogy a gyerek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét, a nevelési év első napjától kezdődően legalább napi négy órában köteles óvodai foglalkozáson részt venni.
„A napi 4 óra azonban nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek bent tartózkodásának hosszát, hanem a szülő számára jelent kötelezettséget. A szülőnek napi négy órában kötelessége biztosítani, hogy a gyermeke igénybe vegye az óvodai nevelést, ezen túl ő dönthet szabadon, hogy délután is jár-e a gyermeke óvodába vagy sem” - jegyezték meg.
Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
