Bevett gyakorlat óvodákban, hogy azok a gyerekek, akiknek az anyukája a kisebb testvérrel otthon van, nem aludhat ott délután.
Az oktatási jogok biztosának legutolsó jelentése egy olyan esettel is foglalkozik, amiben a szülő jelezte, hogy az az óvoda igazgatója arra kötelezte, hogy gyerekét ebéd után vigye haza.
A gyerek így nem aludhatott az óvodában, és nem maradhatott ott délután sem. A döntést azzal indokolták, hogy az édesanya otthon tartózkodik a kisebbik testvérrel. Az óvodavezető azt is kijelentette, hogy csak azok a gyerekek maradhatnak bent délutánig és alhatnak az intézményben, akiknek a szülei dolgoznak.
Ideálisabb lenne, ha minden gyerek legalább 6-8 hetet lehetne otthon, de a mostani jogszabályok között ezt szinte lehetetlen kivitelezni. Egy vidéki városban dolgozó, fiatal óvodapedagógus írása.
Az ügy kapcsán a Belügyminisztérium Köznevelés-igazgatási Főosztályához fordult az oktatási jogok biztosának hivatala, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy ez a gyakorlat jelenleg is létezik, elsősorban az önkormányzati fenntartású óvodákban.
A fenntartók és az intézményvezetők az ilyen jellegű korlátozásokat rendszerint szakemberhiánnyal és helyhiánnyal indokolják, azonban egyértelmű, hogy ez a gyakorlat jogszerűtlen.
Amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy az óvoda teljes nyitvatartási ideje alatt jogosult részt venni az óvodai nevelésben. Az ezzel ellentétes óvodai gyakorlat jogsértő
- írták, majd kitértek arra is, hogy a köznevelési törvény kimondja, hogy a gyerek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét, a nevelési év első napjától kezdődően legalább napi négy órában köteles óvodai foglalkozáson részt venni.
„A napi 4 óra azonban nem azt jelenti, hogy az óvoda szabja meg a gyermek bent tartózkodásának hosszát, hanem a szülő számára jelent kötelezettséget. A szülőnek napi négy órában kötelessége biztosítani, hogy a gyermeke igénybe vegye az óvodai nevelést, ezen túl ő dönthet szabadon, hogy délután is jár-e a gyermeke óvodába vagy sem” - jegyezték meg.
Összességében az esetek hatvan százalékában küldte szakszolgálati vizsgálatra az Oktatási Hivatal a kérvényezőket, de a szakszolgálat szinte minden esetben javasolta a plusz egy év óvodát.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
