„Felelős vagyok azért, hogy a napi politikai küzdelmektől távol tartsam a diákokat” – megszólalt a budapesti gimnázium igazgatója, ahol nem vetíthették le Molnár Áronék filmjét

A választások előtti időszakra hivatkozva nem engedte levetíteni egy budapesti gimnázium igazgatója az Itt érzem magam otthon című filmet az iskolai filmklubban. A döntés hátteréről most maga az intézményvezető is megszólalt.

A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója, Tömpe László a Telexnek küldött levelében azt írta: tudatos döntést hozott, amikor azt kérte, hogy a filmet ne vetítsék le a jelenlegi időszakban.

Felelős vagyok azért, hogy a napi politikai küzdelmektől távol tartsam a diákokat, különösen egy ilyen felfokozott időszakban. Ezért kértem a filmklub vezetőjét, hogy ebben az időszakban ne vetítse le a filmet, természetesen ezt később pótolhatja. Látva és tapasztalva az iskolán kívüli szereplők gyűlölködő reakcióját, jó döntést hoztam

– fogalmazott a Telexnek, a közleményt pedig a gimnázium a Facebook-oldalán is megosztotta.

Hozzátette, hogy mivel „politikai aktivisták kérik rajta számon saját filmjüknek vetítését”, elmondja ő is az álláspontját.

Az ügy hétfőn került nyilvánosságra, amikor kiderült: az iskola mozimaratonján nem szerepelhet az Itt érzem magam otthon, amelyben Molnár Áron és Lovas Rozi játsszák a főszerepeket.

A filmklubot vezető tanárt is megkereste a Telex. Szarka Judit elmondta, hogy az igazgató úgy tiltotta meg a vetítést, hogy nem látta a filmet, hanem kritikák alapján tájékozódott. A beszélgetésük „éles, de kulturált vita” volt, ugyanakkor a tanár úgy érezte, hogy megkérdőjelezték a szakmai kompetenciáját.

Az igazgató a filmet aktuálpolitikai jellegűnek tartja, sőt propagandafilmként hivatkozott rá – ezzel Szarka nem értett egyet.

„Majd májusban”

A kompromisszum végül az lett, hogy a filmet várhatóan májusban, a választások után vetíthetik le. Addig egy másik alkotás kerül műsorra: a Mesterjátszma, Tóth Barnabás pszichothrillere.

A diákok reakciója visszafogott volt: többen jelezték, hogy még nem szavazhatnak, akik pedig igen, azok szerint sem egy film fogja meghatározni a politikai véleményüket.

A döntésre a film főszereplői is reagáltak. Molnár Áron és Lovas Rozi élesen bírálták az igazgatót, és cenzúrát emlegettek. Egyúttal meghívták a diákokat egy nyilvános vetítésre, ahol közönségtalálkozót is tartanak.

A Holtai Gábor rendezte történet középpontjában egy fiatal nő áll, akit elrabolnak, majd egy család megpróbálja elhitetni vele, hogy nem az, akinek gondolja magát. A pszichothriller az identitás kérdését járja körül, és független produkcióként készült el.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.