A választások előtti időszakra hivatkozva nem engedte levetíteni egy budapesti gimnázium igazgatója az Itt érzem magam otthon című filmet az iskolai filmklubban. A döntés hátteréről most maga az intézményvezető is megszólalt.
A Kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója, Tömpe László a Telexnek küldött levelében azt írta: tudatos döntést hozott, amikor azt kérte, hogy a filmet ne vetítsék le a jelenlegi időszakban.
Felelős vagyok azért, hogy a napi politikai küzdelmektől távol tartsam a diákokat, különösen egy ilyen felfokozott időszakban. Ezért kértem a filmklub vezetőjét, hogy ebben az időszakban ne vetítse le a filmet, természetesen ezt később pótolhatja. Látva és tapasztalva az iskolán kívüli szereplők gyűlölködő reakcióját, jó döntést hoztam
– fogalmazott a Telexnek, a közleményt pedig a gimnázium a Facebook-oldalán is megosztotta.
Hozzátette, hogy mivel „politikai aktivisták kérik rajta számon saját filmjüknek vetítését”, elmondja ő is az álláspontját.
Az ügy hétfőn került nyilvánosságra, amikor kiderült: az iskola mozimaratonján nem szerepelhet az Itt érzem magam otthon, amelyben Molnár Áron és Lovas Rozi játsszák a főszerepeket.
A filmklubot vezető tanárt is megkereste a Telex. Szarka Judit elmondta, hogy az igazgató úgy tiltotta meg a vetítést, hogy nem látta a filmet, hanem kritikák alapján tájékozódott. A beszélgetésük „éles, de kulturált vita” volt, ugyanakkor a tanár úgy érezte, hogy megkérdőjelezték a szakmai kompetenciáját.
Az igazgató a filmet aktuálpolitikai jellegűnek tartja, sőt propagandafilmként hivatkozott rá – ezzel Szarka nem értett egyet.
A kompromisszum végül az lett, hogy a filmet várhatóan májusban, a választások után vetíthetik le. Addig egy másik alkotás kerül műsorra: a Mesterjátszma, Tóth Barnabás pszichothrillere.
A diákok reakciója visszafogott volt: többen jelezték, hogy még nem szavazhatnak, akik pedig igen, azok szerint sem egy film fogja meghatározni a politikai véleményüket.
A döntésre a film főszereplői is reagáltak. Molnár Áron és Lovas Rozi élesen bírálták az igazgatót, és cenzúrát emlegettek. Egyúttal meghívták a diákokat egy nyilvános vetítésre, ahol közönségtalálkozót is tartanak.
A Holtai Gábor rendezte történet középpontjában egy fiatal nő áll, akit elrabolnak, majd egy család megpróbálja elhitetni vele, hogy nem az, akinek gondolja magát. A pszichothriller az identitás kérdését járja körül, és független produkcióként készült el.
Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt nyilatkozta, hogy amikor elment a február végén tartott kecskeméti kampányfórumra, nem derült ki számára, hogy egy iskola épületében van.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
