Balatoni Katalin: „Kénytelen voltam egy kis fenyegetést tenni”
A miniszterelnöki biztost arról kérdezték, mi a véleménye arról, hogy az ellenzéknek állandóan az a problémája, hogy rossz a mai köznevelés Magyarországon.
Az igazgató politikai tartalomra hivatkozva tiltotta meg az Itt érzem magam otthon című film bemutatását. A szervező tanár szerint a szakmai döntését kérdőjelezték meg.
A kispesti Deák Ferenc Gimnázium igazgatója nem engedélyezte egy film levetítését az iskola hagyományos mozimaraton rendezvényén. A döntés szerint a kifogásolt alkotás politikai témájú, ezért nem tartják megfelelőnek a bemutatását a jelenlegi időszakban – derült ki egy olvasói levélből, amelyet a Telex kapott.
A mozimaratont az intézményben évtizedek óta megrendezik: a diákok a tavaszi szünet előtti utolsó tanítási napon este 7 órától másnap reggelig néznek filmeket, amelyeket pedagógusok válogatnak össze. A program egyik szervezője, a mozgóképkultúrát és médiát tanító Szarka Judit elmondta, minden évben fontos szempont számára, hogy friss alkotások is szerepeljenek a kínálatban.
Az idei programba Holtai Gábor Itt érzem magam otthon című filmjét is beválogatta volna. Arról nem beszélve, hogy a rendező vállalta volna, hogy saját eszközéről vetíti le a filmet, majd beszélget a diákokkal a látottakról.
Azt mondta, hogy bár nem látta a filmet, utánaolvasott a kritikáknak, és nem vetíthetjük le, mert ez aktuálpolitikai film
– idézte fel a igazgatóval folytatott beszélgetést Szarka Judit.
Szarka Judit úgy érzi, hogy ezzel szakmai autonómiáját kérdőjelezték meg, és hangsúlyozta: pedagógusként nem folytat pártpolitikai tevékenységet, és a film kiválasztásakor sem ez vezérelte.
A legutóbbi egyeztetésen az igazgató már propagandafilmként hivatkozott az alkotásra, ugyanakkor jelezte, hogy később, várhatóan májusban sor kerülhet a vetítésre. Indoklása szerint a jelenlegi, választások előtti időszak különösen érzékeny, ezért most nem tartja megfelelőnek a bemutatót.
A miniszterelnöki biztost arról kérdezték, mi a véleménye arról, hogy az ellenzéknek állandóan az a problémája, hogy rossz a mai köznevelés Magyarországon.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.