A miniszterelnöki biztost arról kérdezték, mi a véleménye arról, hogy az ellenzéknek állandóan az a problémája, hogy rossz a mai köznevelés Magyarországon.
„Kénytelen voltam egy kis fenyegetést tenni, és azt mondtam, hogy meg fogom rágcsálni annak a fülét, aki még egyszer azt mondja, hogy az elmúlt 16 évben itt csak mindenki tönkretett mindent” – mondta a miniszterelnöki biztos a videójában, majd utalt Törley Katalin interjújára, amelyben a pedagógus úgy fogalmazott, hogy az iskolák gyermekmegőrzőkként funkcionálnak.
Ilyenkor egyrészről mérges vagyok, másrészt nagyon szomorú, meg hitet is ad, hogy menjek tovább
– tette hozzá, majd megjegyezte, hogy a köznevelésben szerinte elképesztő kincsek és innovációk vannak, de ettől függetlenül van dolguk, belülről kell építkezniük.
Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás, az Eduline-on több cikkben is foglalkoztunk.
Többek között:
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA-eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte: a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
