Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt nyilatkozta, hogy mikor elment a február végén tartott kecskeméti kampányfórumra, nem derült ki számára, hogy egy iskola épületében van.
A Nemzeti Választási Bizottság kedden marasztalta el Salacz Lászlót, a Fidesz kecskeméti országgyűlési képviselőjelöltjét, mert február végén kampányfórumot tartottak a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola dísztermében. Az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. A testület a Tisza Párt beadványa alapján döntött úgy, hogy a fórum megsértette a választási törvényt, amely tiltja a kampánytevékenységet iskolákban.
A csütörtöki kormányinfón a 444.hu újságírója arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy a kampány további részében tartózkodik-e majd a választási törvény megsértésétől. A miniszter azt hangsúlyozta: a döntés nem őt marasztalta el.
„Elmentem egy intézménybe. Az, hogy ez egy iskola, semmiből nem derült ki” – fogalmazott. A miniszter elmondása szerint péntek este hat órakor vett részt a rendezvényen, és szerinte semmi nem utalt arra, hogy egy oktatási intézményben jár.
Egy iskolai épületben voltam péntek este 6-kor, ahol semmi nem emlékeztetett arra – se egy gyerek, se egy tanár –, hogy ez egy iskola
– mondta.
Hozzátette: attól még tisztában van azzal, hogy a jogszabály tiltja a kampányolást iskolai épületben. Szerinte azonban a szabály elsősorban az iskolaidőben, tanárok és diákok jelenlétében zajló kampánytevékenységre vonatkozik.
Gulyás azt is közölte, hogy tiszteletben tartja a Nemzeti Választási Bizottság döntését. A jövőben – mint mondta – külön figyelni fog arra, hogy ha meghívják egy fórumra, akkor előre meggyőződjön arról, milyen épületben tartják az eseményt.
A rendezvény helyszínéről ugyanakkor megjegyezte: a díszterem szerinte inkább egy városháza dísztermére hasonlított.
Első körben még nem találtak kifogást a kecskeméti Fidesz-jelölt és Gulyás Gergely középiskolában tartott fórumában, másodjára azonban a Nemzeti Választási Bizottság már jogszabálysértést állapított meg.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Összegyűjtöttük, mire kell számítani a legfontosabb szóbeli vizsgákon, hogyan pontoznak, és mire érdemes különösen odafigyelni.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke egyeztetett Szűcs Dórával, az Országgyűlés Oktatási Bizottságának elnökével.
