Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt nyilatkozta, hogy mikor elment a február végén tartott kecskeméti kampányfórumra, nem derült ki számára, hogy egy iskola épületében van.
A Nemzeti Választási Bizottság kedden marasztalta el Salacz Lászlót, a Fidesz kecskeméti országgyűlési képviselőjelöltjét, mert február végén kampányfórumot tartottak a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola dísztermében. Az eseményen Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett. A testület a Tisza Párt beadványa alapján döntött úgy, hogy a fórum megsértette a választási törvényt, amely tiltja a kampánytevékenységet iskolákban.
A csütörtöki kormányinfón a 444.hu újságírója arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy a kampány további részében tartózkodik-e majd a választási törvény megsértésétől. A miniszter azt hangsúlyozta: a döntés nem őt marasztalta el.
„Elmentem egy intézménybe. Az, hogy ez egy iskola, semmiből nem derült ki” – fogalmazott. A miniszter elmondása szerint péntek este hat órakor vett részt a rendezvényen, és szerinte semmi nem utalt arra, hogy egy oktatási intézményben jár.
Egy iskolai épületben voltam péntek este 6-kor, ahol semmi nem emlékeztetett arra – se egy gyerek, se egy tanár –, hogy ez egy iskola
– mondta.
Hozzátette: attól még tisztában van azzal, hogy a jogszabály tiltja a kampányolást iskolai épületben. Szerinte azonban a szabály elsősorban az iskolaidőben, tanárok és diákok jelenlétében zajló kampánytevékenységre vonatkozik.
Gulyás azt is közölte, hogy tiszteletben tartja a Nemzeti Választási Bizottság döntését. A jövőben – mint mondta – külön figyelni fog arra, hogy ha meghívják egy fórumra, akkor előre meggyőződjön arról, milyen épületben tartják az eseményt.
A rendezvény helyszínéről ugyanakkor megjegyezte: a díszterem szerinte inkább egy városháza dísztermére hasonlított.
Első körben még nem találtak kifogást a kecskeméti Fidesz-jelölt és Gulyás Gergely középiskolában tartott fórumában, másodjára azonban a Nemzeti Választási Bizottság már jogszabálysértést állapított meg.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
