Választási törvényt sértett a középiskolában kampányoló kecskeméti Fidesz-jelölt

Első körben még nem találtak kifogást a kecskeméti Fidesz-jelölt és Gulyás Gergely középiskolában tartott fórumában, másodjára azonban a Nemzeti Választási Bizottság már jogszabálysértést állapított meg.

Február végén a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola dísztermében tartottak választási fórumot – írta meg a 24.hu.

Az ügyben a Tisza Párt nyújtott be kifogást, amelyben azt állították, hogy Salacz jelöltként megsértette a választási eljárásról szóló törvény alapelveit, valamint a köznevelési és a szakképzésről szóló jogszabályokat is.

Először nem találták kifogásolhatónak a kampányfórumot

A KecsUP írta meg, hogy a panaszt első körben Bács-Kiskun vármegye 1. számú választókerületének választási bizottsága (OEVB) vizsgálta, amely elutasította a kifogást. Indoklásuk szerint bár a rendezvény „kampánytevékenység keretében megvalósult választási gyűlésnek minősül”, mivel egyszeri alkalomról volt szó, nem tekinthető a politikai tevékenység „folytatásának”, amely szerintük valamiféle állandóságot feltételezne.

A Tisza Párt azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy a Nemzeti Választási Bizottság elé került.

Az NVB végül másként értelmezte a történteket. A testület megállapította, hogy a választókerületi bizottság nem indokolta meg megfelelően a panasz elutasítását, és kimondta: a Salacz László és Gulyás Gergely részvételével tartott fórum kampánytevékenységnek minősül.

A hatályos szabályok szerint kampánytevékenységet tilos oktatási intézményben folytatni, ezért a bizottság szerint a rendezvénnyel megsértették a választási törvényt.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.