Első körben még nem találtak kifogást a kecskeméti Fidesz-jelölt és Gulyás Gergely középiskolában tartott fórumában, másodjára azonban a Nemzeti Választási Bizottság már jogszabálysértést állapított meg.
Február végén a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola dísztermében tartottak választási fórumot – írta meg a 24.hu.
Az ügyben a Tisza Párt nyújtott be kifogást, amelyben azt állították, hogy Salacz jelöltként megsértette a választási eljárásról szóló törvény alapelveit, valamint a köznevelési és a szakképzésről szóló jogszabályokat is.
A KecsUP írta meg, hogy a panaszt első körben Bács-Kiskun vármegye 1. számú választókerületének választási bizottsága (OEVB) vizsgálta, amely elutasította a kifogást. Indoklásuk szerint bár a rendezvény „kampánytevékenység keretében megvalósult választási gyűlésnek minősül”, mivel egyszeri alkalomról volt szó, nem tekinthető a politikai tevékenység „folytatásának”, amely szerintük valamiféle állandóságot feltételezne.
A Tisza Párt azonban fellebbezett a döntés ellen, így az ügy a Nemzeti Választási Bizottság elé került.
Az NVB végül másként értelmezte a történteket. A testület megállapította, hogy a választókerületi bizottság nem indokolta meg megfelelően a panasz elutasítását, és kimondta: a Salacz László és Gulyás Gergely részvételével tartott fórum kampánytevékenységnek minősül.
A hatályos szabályok szerint kampánytevékenységet tilos oktatási intézményben folytatni, ezért a bizottság szerint a rendezvénnyel megsértették a választási törvényt.
A választási bizottság szerint jogsértő volt az a Lázárinfó, amelyet a Fidesz hajdú-bihari jelöltje egy hajdúböszörményi szakképző iskola épületében tartott február 23-án.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
