Adhat-e a tanár 4,25-ös átlagra a tanév végén vagy félévkor hármast?

Bár még messzinek a tűnik a tanév vége, az osztályzások kapcsán a kerekítési szabályokat érdemes tudni, mert iskolánként eltérők lehetnek.

A Szülői Hang közösségben merült fel a kérdés, ahol az egyik szülő jelezte, hogy a gyereke osztályából több diákot nem az átlagnak megfelelő jegyre zártak le félévkor. Például 4,25-re hármast kapott.

A köznevelési törvény alapján a jegy megállapításának módját az iskola pedagógiai programja határozza meg, amely általában elérhető az intézmény honlapján. Ebben szerepelnek a kerekítési szabályok is.

Ugyanígy a pedagógiai program rögzíti azt is, hány érdemjegyet kell szerezniük a diákoknak egy tantárgyból a félév során, illetve milyen súllyal veszik figyelembe a témazárókat, a röpdolgozatokat, a feleleteket vagy a kiselőadásokat. Könnyen lehet például, hogy egy szorgalmi feladatra kapott ötös nem számít annyit az átlagoláskor, mint egy témazáró hármas.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter