Adhat-e a tanár 4,25-ös átlagra a tanév végén vagy félévkor hármast?

Bár még messzinek a tűnik a tanév vége, az osztályzások kapcsán a kerekítési szabályokat érdemes tudni, mert iskolánként eltérők lehetnek.

A Szülői Hang közösségben merült fel a kérdés, ahol az egyik szülő jelezte, hogy a gyereke osztályából több diákot nem az átlagnak megfelelő jegyre zártak le félévkor. Például 4,25-re hármast kapott.

A köznevelési törvény alapján a jegy megállapításának módját az iskola pedagógiai programja határozza meg, amely általában elérhető az intézmény honlapján. Ebben szerepelnek a kerekítési szabályok is.

Ugyanígy a pedagógiai program rögzíti azt is, hány érdemjegyet kell szerezniük a diákoknak egy tantárgyból a félév során, illetve milyen súllyal veszik figyelembe a témazárókat, a röpdolgozatokat, a feleleteket vagy a kiselőadásokat. Könnyen lehet például, hogy egy szorgalmi feladatra kapott ötös nem számít annyit az átlagoláskor, mint egy témazáró hármas.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.