Adhat-e a tanár 4,25-ös átlagra a tanév végén vagy félévkor hármast?

Bár még messzinek a tűnik a tanév vége, az osztályzások kapcsán a kerekítési szabályokat érdemes tudni, mert iskolánként eltérők lehetnek.

A Szülői Hang közösségben merült fel a kérdés, ahol az egyik szülő jelezte, hogy a gyereke osztályából több diákot nem az átlagnak megfelelő jegyre zártak le félévkor. Például 4,25-re hármast kapott.

A köznevelési törvény alapján a jegy megállapításának módját az iskola pedagógiai programja határozza meg, amely általában elérhető az intézmény honlapján. Ebben szerepelnek a kerekítési szabályok is.

Ugyanígy a pedagógiai program rögzíti azt is, hány érdemjegyet kell szerezniük a diákoknak egy tantárgyból a félév során, illetve milyen súllyal veszik figyelembe a témazárókat, a röpdolgozatokat, a feleleteket vagy a kiselőadásokat. Könnyen lehet például, hogy egy szorgalmi feladatra kapott ötös nem számít annyit az átlagoláskor, mint egy témazáró hármas.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.