A nap kérdése: ha két középiskolába is bekerülnék a pontjaim alapján, akkor választhatok, hova szeretnék menni?

Fontos kérdésre válaszolunk a középiskolai felvételivel kapcsolatban.

Jól sikerült a központi írásbeli és olyan magas pontotok lett, hogy több középiskolában is lenne esélyesetek? Ilyen esetben felmerülhet bennetek a kérdés, hogy választhattok-e az intézmények között.

Fontos kiemelni, hogy a középiskolai felvételin úgy működik az algoritmus, hogy mindig az első olyan helyre sorol be az általatok megjelölt tanulmányi területek listájában, ahol eléritek a bekerüléshez szükséges pontot és belefértek a létszámba. A többi iskola listájáról törlik a jelentkezéseteket.

Pont emiatt is fontos, hogy az iskolák sorrendjénél mindig azt tegyétek az első helyre, ahova legjobban szeretnétek bejutni. Ha a szóbelik során például meggondoltátok magatok, mert az eredetileg harmadik helyre sorolt iskola volt a legszimpatikusabb a számotokra, akkor a sorrendmódosítási időszakban, március 25-27-e között, érdemes az első helyre raknotok.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.