Így teljesítettek a diákok a központi írásbelin az ország legjobb gimnáziumában
Míg a negyedik évfolyamos tanulók átlageredménye jelentősen visszaesett a tavalyihoz képest, a hatodikosok kisebb javulást értek el.
Egy zuglói gimnazista diák komoly munkával készített online, interaktív térképet a kerület neves épületeit bemutató információs táblákról. Munkáját az informatika iránti szenvedélye és Zuglóhoz való kötődése inspirálta.
Szakolczai Áron a Radnóti Gimnázium tanulója, digitális kultúra fakultációra jár, szenvedélye az informatika. Ennek kapcsán készítette el legutóbbi informatika-projektjét, a Zugló Táblákat: ez egy interaktív térkép, amely a zuglói neves épületeket bemutató információs táblákat összesíti – olvasható Zugló Facebook-oldalán.
„A Zugló Táblák projekt lényege az volt, hogy körbejártam az egész kerületet, és összeszedtem a Zuglóban található, megközelítőleg 150, híres épületekről készült táblát. Úgy gondoltam, hogy ez biztos nemcsak engem érdekel, hanem egy csomó más polgárt is, és úgy gondoltam, hogy ezeket össze kéne szedni, és rendszerezni kéne” – mondta, majd be is mutatott néhány táblát.
„Úgy is mint zuglói lakos és úgy is, mint helyi diák felkeltették érdeklődésemet úton hazafelé a különböző üvegtáblák. Kutatómunkám eredménye ez a projekt, amiben sikerült ötvöznöm az informatika iránti szenvedélyemet a zuglói kötődésemmel” – olvasható a zuglotablak.hu-n.
A fiatal elárulta, hogy heteken keresztül fotózta a táblákat, majd kiírta azok szövegét digitális formátumban. A gyűjtőmunka után következett a kreatív rész, vagyis a weboldal formázása és kialakítása, majd a programozás.
Az interaktív térképen az összes tábla szerepel, a dokumentumok címszó alatt pedig az összesítő dokumentum, címlista, illetve képgyűjtemény.
Míg a negyedik évfolyamos tanulók átlageredménye jelentősen visszaesett a tavalyihoz képest, a hatodikosok kisebb javulást értek el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.