Előfordul, hogy a már sok helyen bevezetett szabadszedéses menzákon elfogynak egyes fogások, a gyerekek pedig egyszerűen tudomásul veszik ezt – miközben lenne lehetőségük úgynevezett pufferételt kérni.
Több levelet is kapott a hétvégén Rózsa András, Zugló polgármestere – erről egy Facebook-videóban számolt be. Elmondta, egy nagyszülő például arra panaszkodott, hogy unokái kirívóan kevés ételt kaptak az iskolában.
„Mindkét unokám az Álmos Vezér Általános Iskola tanulója. A hétvégén ismét panaszkodtak, hogy pénteken egy darab halrudacskát kaptak ebédre, hét közben pedig egy darab virslit. Elhiszem, hogy az étkeztetést biztosító cégnek az inflációs időszakban a haszonra is gondolnia kell, de felháborító, hogy egy fejlődésben lévő gyereknek ilyen adagot biztosítanak.”
– írta levelében.
A polgármester is egyetértett abban, hogy ez felháborító, és felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolai étkeztetésben létezik úgynevezett pufferétel.
„Ha bármelyik diák nem kapott eleget enni, éhes maradt, és esetleg elfogyott az a típusú étel, amit ő választott, akkor van lehetősége pufferételt kérni. Ilyenkor szólni kell az étkezésnél” – mondta.
Rózsa András arra kérte a szülőket és nagyszülőket, hogy az ilyen jelzéseket írásban is küldjék el az önkormányzatnak, mert a kerület rendszeresen egyeztet az étkeztetést biztosító céggel. A problémákat összegyűjtik, iskolánként és időszakonként rendszerezik, majd jelzik a szolgáltatónak, amely ilyen esetekben – a polgármester szerint – nagyobb mennyiségeket tud biztosítani.
Az alábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan működik egy szabadszedéses menza, milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetésekor, és miért különösen fontos, hogy mindig rendelkezésre álljon pufferétel.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
