Előfordul, hogy a már sok helyen bevezetett szabadszedéses menzákon elfogynak egyes fogások, a gyerekek pedig egyszerűen tudomásul veszik ezt – miközben lenne lehetőségük úgynevezett pufferételt kérni.
Több levelet is kapott a hétvégén Rózsa András, Zugló polgármestere – erről egy Facebook-videóban számolt be. Elmondta, egy nagyszülő például arra panaszkodott, hogy unokái kirívóan kevés ételt kaptak az iskolában.
„Mindkét unokám az Álmos Vezér Általános Iskola tanulója. A hétvégén ismét panaszkodtak, hogy pénteken egy darab halrudacskát kaptak ebédre, hét közben pedig egy darab virslit. Elhiszem, hogy az étkeztetést biztosító cégnek az inflációs időszakban a haszonra is gondolnia kell, de felháborító, hogy egy fejlődésben lévő gyereknek ilyen adagot biztosítanak.”
– írta levelében.
A polgármester is egyetértett abban, hogy ez felháborító, és felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolai étkeztetésben létezik úgynevezett pufferétel.
„Ha bármelyik diák nem kapott eleget enni, éhes maradt, és esetleg elfogyott az a típusú étel, amit ő választott, akkor van lehetősége pufferételt kérni. Ilyenkor szólni kell az étkezésnél” – mondta.
Rózsa András arra kérte a szülőket és nagyszülőket, hogy az ilyen jelzéseket írásban is küldjék el az önkormányzatnak, mert a kerület rendszeresen egyeztet az étkeztetést biztosító céggel. A problémákat összegyűjtik, iskolánként és időszakonként rendszerezik, majd jelzik a szolgáltatónak, amely ilyen esetekben – a polgármester szerint – nagyobb mennyiségeket tud biztosítani.
Az alábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan működik egy szabadszedéses menza, milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetésekor, és miért különösen fontos, hogy mindig rendelkezésre álljon pufferétel.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
