Előfordul, hogy a már sok helyen bevezetett szabadszedéses menzákon elfogynak egyes fogások, a gyerekek pedig egyszerűen tudomásul veszik ezt – miközben lenne lehetőségük úgynevezett pufferételt kérni.
Több levelet is kapott a hétvégén Rózsa András, Zugló polgármestere – erről egy Facebook-videóban számolt be. Elmondta, egy nagyszülő például arra panaszkodott, hogy unokái kirívóan kevés ételt kaptak az iskolában.
„Mindkét unokám az Álmos Vezér Általános Iskola tanulója. A hétvégén ismét panaszkodtak, hogy pénteken egy darab halrudacskát kaptak ebédre, hét közben pedig egy darab virslit. Elhiszem, hogy az étkeztetést biztosító cégnek az inflációs időszakban a haszonra is gondolnia kell, de felháborító, hogy egy fejlődésben lévő gyereknek ilyen adagot biztosítanak.”
– írta levelében.
A polgármester is egyetértett abban, hogy ez felháborító, és felhívta a figyelmet arra, hogy az iskolai étkeztetésben létezik úgynevezett pufferétel.
„Ha bármelyik diák nem kapott eleget enni, éhes maradt, és esetleg elfogyott az a típusú étel, amit ő választott, akkor van lehetősége pufferételt kérni. Ilyenkor szólni kell az étkezésnél” – mondta.
Rózsa András arra kérte a szülőket és nagyszülőket, hogy az ilyen jelzéseket írásban is küldjék el az önkormányzatnak, mert a kerület rendszeresen egyeztet az étkeztetést biztosító céggel. A problémákat összegyűjtik, iskolánként és időszakonként rendszerezik, majd jelzik a szolgáltatónak, amely ilyen esetekben – a polgármester szerint – nagyobb mennyiségeket tud biztosítani.
Az alábbi cikkünkben írtunk arról, hogyan működik egy szabadszedéses menza, milyen nehézségek merülhetnek fel a bevezetésekor, és miért különösen fontos, hogy mindig rendelkezésre álljon pufferétel.
Egyre több iskola vezeti be a szabadszedéses menzát, amelynek köszönhetően a diákok maguk dönthetik el, mit és mennyit szeretnének enni. Ez nemcsak az étkezési élményt javítja, hanem a kidobott étel mennyiségét is jelentősen csökkenti. Sok helyen azt tapasztalják, hogy a rendszer bevezetése után többen fizetnek be az iskolai étkezésre, köztük olyanok is, akik korábban nem éltek ezzel a lehetőséggel.
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
