Országos szinten választható lesz az Óra az állatokkal és az állatokért nevű tantárgy az 5-6. osztályosok számára. A tananyag arra is kiér, hogyan viszonyuljanak az állatokhoz a gyerekek.
„Ez a lépés hatalmas örömmel tölt el. Időszerű és természetes válasz arra a helyzetre, amelyben ma a társadalom él. Dühító a sok nők elleni erőszak és állatkínzás. Ez a választható tantárgy az empátia fejlesztését szolgálja. Talán apróságnak tűnik, de valójában rendkívül fontos” – nyilatkozta Hubert Thuma, az Ilfov Megyei Tanács elnöke annak kapcsán, hogy a tanács Állatvédelmi Igazgatósága által kezdeményezett, az Ilfov Megyei Tanfelügyelőséggel és több, a területen működő civil szervezettel partnerségben kidolgozott Óra az állatokkal és az állatokért tantárgy országos szinten válaszható lesz – írja a Maszol.
„Öt állati szabadság” - képregénnyel tanítja a BRFK a diákoknak a felelős állattartást
A fakultatív tantárgy az 5-6. osztályosok számára készült, és a tanárok szaktól függetlenül oktathatják. A tananyag kitér arra, hogy minden életformát tiszteletben kell tartani, valamint érinti az állatvédelmi jogszabályokat, a házi- és haszonállatok gondozását és védelmét, zoonózist, valamint az emberi és állati egészség közötti összefüggéseket.
A cél, hogy a gyerekeket felelősségre neveljék, tudatosítsák bennük az állatok ivartalanításának fontosságát, és megtanítják, hogyan viszonyuljanak az állatokhoz, például hogy ne fotózkodjanak a medvével.
Már a második egymást követő tanévben több mint 600 ilfovi diák vesz részt a foglalkozásokon. Egy év után a diákok és a tanárok visszajelző kérdőíveket töltöttek ki, és az elemzett adatok szerint a tanulók 62 százalékaa állította, hogy segített társainak, amikor szükségük volt rá; 62 százalék több törődést tanúsított a sérülékeny élőlények iránt; 58 százalék társaival jobb együttműködésről számolt be, míg 56 százalék úgy érzi, általában könnyebben dolgozik csapatban.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
