A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a program akár jó is lehetne, de nem rendőröknek, hanem szakértőknek kellene végezniük.
Rendőrök írtak és mutatták be a történeteket, amelyeken keresztül általános iskolás gyerekekkel beszélgettek a kábítószerekről Baján. A kábítószer-megelőzési program célja, hogy a mesék gyerekhősei közös kalandokon át élhetik meg a döntési helyzeteket, tehetnek különbséget jó és rossz között. A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a drogprevenciós meseterápia jó módszer, de a megelőzést nem a rendőröknek kellene végezniük.
A Bács-Kiskun megyei rendőrök kísérleti kábítószer-megelőzési programja meséken keresztül próbálja megszólítani az alsó tagozatosokat. A mesék gyerekhősei közös kalandokon át élhetik meg a döntési helyzeteket, tehetnek különbséget jó és rossz között.
„Nemcsak, hogy hallottak, hanem konkrétan nevén is neveztek kábítószereket, és tudnak különbséget tenni illegális és legális szerek között. Azt gondolom, hogy rengeteg információval rendelkeznek már ők, tíz évesen” – mondta az RTL Híradónak Váróczi-Bakos Rita a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetője.
A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, Szemelyácz János elárulta, nem újkeletű a meseterápia a drogprevencióban. Szerinte a bajai iskolában bemutatott program jó is lehetne, de szakemberekre kellene bízni.
„A kormány a rendőrséget veti be minden ilyen probléma kapcsán, hogy menjenek a rendőrök iskolákba, és tartsanak drogprevenciós órákat, ami nekik nem képzettségük, és lelkes civilek azt mondják, hogy valamit tenni kell, mert probléma meg ugyanakkor van, és ahelyett, hogy hatékony prevenciós programokat szakemberek végeznének, mindenki csinál valamit, ami éppen eszébe jut” – mondta.
Mint ismert, 2021-ben gyakorlatilag kitiltották az iskolákból a civil drogprevenciós szervezeteket. Ez 2025 szeptemberében változott meg.
Szeptembertől a rendőrség vette át az iskolai drogprevenciót, ám a szakemberek szerint az új program nem képes hatékonyan elérni azokat a fiatalokat, akik valóban veszélyeztetettek. A civileket nem vonták be a tervezésbe, miközben ők rendelkeznek a tudással és tapasztalattal ahhoz, hogy a megelőzés ne csak elrettentésből álljon.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
