Rendőrök indítottak drogprevenciós meseterápiát alsósoknak Baján

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a program akár jó is lehetne, de nem rendőröknek, hanem szakértőknek kellene végezniük.

Rendőrök írtak és mutatták be a történeteket, amelyeken keresztül általános iskolás gyerekekkel beszélgettek a kábítószerekről Baján. A kábítószer-megelőzési program célja, hogy a mesék gyerekhősei közös kalandokon át élhetik meg a döntési helyzeteket, tehetnek különbséget jó és rossz között. A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke szerint a drogprevenciós meseterápia jó módszer, de a megelőzést nem a rendőröknek kellene végezniük.

A Bács-Kiskun megyei rendőrök kísérleti kábítószer-megelőzési programja meséken keresztül próbálja megszólítani az alsó tagozatosokat. A mesék gyerekhősei közös kalandokon át élhetik meg a döntési helyzeteket, tehetnek különbséget jó és rossz között.

„Nemcsak, hogy hallottak, hanem konkrétan nevén is neveztek kábítószereket, és tudnak különbséget tenni illegális és legális szerek között. Azt gondolom, hogy rengeteg információval rendelkeznek már ők, tíz évesen” – mondta az RTL Híradónak Váróczi-Bakos Rita a Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság osztályvezetője.

Szakemberekre kellene bízni a drogprevenciót

A Magyar Addiktológiai Társaság elnöke, Szemelyácz János elárulta, nem újkeletű a meseterápia a drogprevencióban. Szerinte a bajai iskolában bemutatott program jó is lehetne, de szakemberekre kellene bízni.

„A kormány a rendőrséget veti be minden ilyen probléma kapcsán, hogy menjenek a rendőrök iskolákba, és tartsanak drogprevenciós órákat, ami nekik nem képzettségük, és lelkes civilek azt mondják, hogy valamit tenni kell, mert probléma meg ugyanakkor van, és ahelyett, hogy hatékony prevenciós programokat szakemberek végeznének, mindenki csinál valamit, ami éppen eszébe jut” – mondta.

Mint ismert, 2021-ben gyakorlatilag kitiltották az iskolákból a civil drogprevenciós szervezeteket. Ez 2025 szeptemberében változott meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.