Kevesebb mint kétperces videókkal tudná le a kormány az iskolai drogprevenciót

Továbbá arra is kérik az iskolákat, hogy a szülői értekezleteken hívják fel a szülők figyelmét arra, hogy figyeljenek a gyerekek esetleges kábítószer fogyasztására és beszélgessenek velük a témáról.

  • Székács Linda

Levelet kaptak az iskolák arról, hogy vetítsenek le két kábítószerekkel kapcsolatos filmet a 2023-ban bevezetett "közösségi nevelés" órákon - írja a Népszava a birtokukba jutott, április 2-ai keltezésű dokumentum alapján, amin Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár és Horváth László kábítószer-kereskedelem felszámolásáért felelős kormánybiztos aláírása szerepel.

A két videó közül egyik sem éri el a kétperces hosszúságot és arról sem esik szó bennük, hogy hogyan alakul ki a függőség.

Hirtelen alibiból egy videónézéssel próbálják pótolni a hiányzó iskolai prevenciót, a videó meg olyan didaktikus, mintha az 1970-es években csinálták volna

- mondta el a lapnak Sárosi Péter emberi jogi aktivista, drogpolitikai szakértő, a Drogriporter szerkesztője.

A videók apropója részben az április 1-jén benyújtott "új drogtörvény" lehet, amely szerint többek között a szintetikus szerek használata bűncselekménynek minősül, míg a törvény előtt csak szabálysértés volt.

Az iskolai "foglalkozásokkal" kapcsolatban ugyanakkor Varga Dániel mentálhigiénés szakember a Népszavának azt mondta; a megfelelő drogprevenció nem arról szól, hogy riogassunk, vagy kizárólag morálisan közelítsük meg a témát.

"A szerhasználat egy komplex jelenség, kapcsolódik az érzelmeikhez, a hétköznapjaikhoz. Így az fogja kiváltani a prevenciós hatást, ha képesek lesznek az érzelmi problémákra, az őket ért hatásokra egészséges válaszokat adni" - fogalmazott a szakértő.

A videók mellett egyébként felmerült az is, hogy újra tarthassanak civilek előadásokat az oktatási intézményekben. A civilek által tartott drogprevenciós előadásokat ugyanis 2021 óta nem engedélyezik, de január elején felkerült egy rendelettervezet a Belügyminisztérium dokumentumtárára arról, hogy erre újra legyen lehetőség.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.