Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A mostani tanév első hónapjaiban 144 alkalommal kellett intézkedniük az iskolaőröknek Magyarországon, leggyakrabban garázdaság, kábítószer-birtoklás és közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság adataiból.
A tavaly szeptember 1-je és idén január 11-e közötti időszakban összesen 144 esetben avatkoztak közbe az iskolaőrök az oktatási intézményekben – közölte a Népszava érdeklődésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK). A rendőrség tájékoztatása szerint az intézkedésekre jellemzően garázdaság, kábítószer birtoklása, valamint közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt került sor.
Az ORFK közlése alapján a szabálysértési eljárások többségét olyan esetekben indították, amikor a
tanulók szúró- vagy vágóeszközt vittek magukkal az iskolába
, de pirotechnikai termékekkel kapcsolatos szabálysértések is előfordultak. A vizsgált időszakban 18 alkalommal kellett testi kényszert alkalmazni, míg bilincs és rendőrbot használatára egy-egy esetben került sor.
Az elmúlt években nemcsak a diákokkal szembeni fellépések, hanem az iskolaőröket érő atrocitások is a figyelem középpontjába kerültek.
Az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a
Miskolci Törvényszék tavaly novemberben közölte: egy felső tagozatos tanulót 1 év 6 hónap próbaidőre ítéltek pártfogói felügyelet mellett, miután még 2024 júniusában egy alsózsolcai általános iskolában szóváltást követően rátámadt az iskolaőrre, és többször megpróbálta megütni.
Ugyanakkor az iskolaőri rendszerrel kapcsolatban túlkapások is napvilágra kerültek. A Keszthelyi Járásbíróság 2022-ben 140 ezer forintos pénzbüntetésre ítélt egy iskolaőrt, amiért bántalmazott egy gyermeket: az iskola udvarán a korláthoz szorította, majd megszorította a nyakát. Az érintett iskolaőr munkaviszonyát már a bírósági döntés előtt megszüntették.
Az
ORFK adatai szerint jelenleg 935 oktatási intézmény vesz részt az iskolaőri programban
, az állomány létszáma január 1-jén 857 fő volt, ami 92 százalékos feltöltöttséget jelent. A toborzás folyamatos. Ez enyhe növekedést mutat a tanévkezdés előtti állapothoz képest: tavaly nyáron még 933 iskola csatlakozott a programhoz, az iskolaőrök száma pedig 842 fő volt. A kormány tervei szerint a rendszert a gyermekvédelmi intézményekben is bevezetik, mintegy 40 intézményben jelenhetnek meg rendőrök.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás szerint azonban az iskolaőrök önmagukban nem képesek megoldani az iskolai agresszió problémáját. Úgy véli, az erőszak gyökerei gyakran súlyos magánéleti gondokra vagy tanulási kudarcokra vezethetők vissza, ezért szerinte a kormányzatnak inkább arra kellene törekednie, hogy minden iskolában szakképzett iskolapszichológus segítse a diákokat.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).