A plusz egy év ovit kérvényezők 56 százalékát küldték szakszolgálati vizsgálatra, de megyénként változik a kérelmek elbírálása.
Még mindig van néhány napja azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérvényezni, hogy gyerekük plusz egy évet töltsön az óvodában. A határidő január 19-én jár le, de már megérkeztek az előzetes adatok a szakszolgálati vizsgálatok arányáról megyénként.
„Az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – kezdte Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója a Kötelező beiskolázás szülői csoport Facebook-oldalán. A poszthoz mellékelt adatokban a szakszolgálati vizsgálatok aránya látszik megyénként – a különbség óriási. Egyelőre csak előzetes adatokat közöltek, hozzátéve, hogy a még nem szerepelő megyéknél nincs elég adat, de frissíteni fogják. Az összesített arány jelenleg 56 százalék szakszolgálat, 44 százaléknak egyből elfogadták a kérelmét.
Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként
Nyilvános kritériumok és a gyerekek személyes ismerete nélkül döntenek
Miklós a posztban leírta, hogy a kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek, helyette egy hivatalban, a gyerek személyes ismerete nélkül döntenek.
„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – írta.
Hozzátette, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről, így ők eleve hátrányból indulnak az iskolában. Az éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többiek számára is megnehezítik a tanulást. Épp azok a hátrányosabb helyzetű családból érkező gyerekek maradnak le leginkább a plusz egy év óvodáról, akiknek a leginkább szükségük lenne rá, hiszen az ő szüleik sokszor elmulasztják a kérelmezés a megfelelő támogatás hiányában.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
