A plusz egy év ovit kérvényezők 56 százalékát küldték szakszolgálati vizsgálatra, de megyénként változik a kérelmek elbírálása.
Még mindig van néhány napja azoknak a szülőknek, akik szeretnék kérvényezni, hogy gyerekük plusz egy évet töltsön az óvodában. A határidő január 19-én jár le, de már megérkeztek az előzetes adatok a szakszolgálati vizsgálatok arányáról megyénként.
„Az Oktatási Hivatal nem egységesen, hanem megyénként másként dönt a szakszolgálati vizsgálati kérelmekről, ezáltal a szülők és a gyerekek szükségtelenül nagyobb stressznek vannak kitéve” – kezdte Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója a Kötelező beiskolázás szülői csoport Facebook-oldalán. A poszthoz mellékelt adatokban a szakszolgálati vizsgálatok aránya látszik megyénként – a különbség óriási. Egyelőre csak előzetes adatokat közöltek, hozzátéve, hogy a még nem szerepelő megyéknél nincs elég adat, de frissíteni fogják. Az összesített arány jelenleg 56 százalék szakszolgálat, 44 százaléknak egyből elfogadták a kérelmét.
Az OH szakszolgálati vizsgálat kérelme megyénként
Nyilvános kritériumok és a gyerekek személyes ismerete nélkül döntenek
Miklós a posztban leírta, hogy a kormányzat olyan rendszert hozott létre, amelyben a szülőket és óvodapedagógusokat megfosztották a lehetőségtől, hogy az általuk nevelt gyerekekről helyben döntsenek, helyette egy hivatalban, a gyerek személyes ismerete nélkül döntenek.
„A valóságban a hivatal működése abból áll, hogy nyilvános kritériumok nélkül, gyakorlatilag önkényesen eldöntik, hogy kinek kell mennie még egy körre a szakszolgálathoz, és kinek nem. Aki kérelmet ad be, annak ez egy stresszel járó, méltatlan eljárás” – írta.
Hozzátette, hogy a bürokratikus eljárás és a túl korai határidő miatt sok ezer gyerek lemarad a lehetőségről, így ők eleve hátrányból indulnak az iskolában. Az éretlenül iskolába kerülő gyerekek a többiek számára is megnehezítik a tanulást. Épp azok a hátrányosabb helyzetű családból érkező gyerekek maradnak le leginkább a plusz egy év óvodáról, akiknek a leginkább szükségük lenne rá, hiszen az ő szüleik sokszor elmulasztják a kérelmezés a megfelelő támogatás hiányában.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
