Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?

Havazás, fűtési probléma, járványhelyzet – időről időre előfordul, hogy egy iskola rendkívüli okból bezár, és rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el. De mit jelent ez pontosan? Be kell-e pótolni a kieső napokat? És mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a hatályos jogszabályok és az Oktatási Hivatal által hivatkozott szabályok alapján.

Mi az a rendkívüli tanítási szünet?

Rendkívüli tanítási szünetet akkor lehet elrendelni, ha a tanítás előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt nem biztosítható. Ilyen lehet például a rendkívüli időjárás (havazás, extrém hideg), járványhelyzet, fűtési vagy épületüzemeltetési probléma, esetleg természeti katasztrófa vagy más veszélyhelyzet.

Ha a probléma csak egy intézményt érint, a döntést jellemzően az iskola igazgatója hozza meg. Ha több intézményt vagy egy egész települést érint a helyzet, a fenntartó bevonása is szükséges lehet.

Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?

Alapvetően igen. A rendkívüli tanítási szünet kieső tanítási időnek számít, ezért a jogszabályok szerint az elmaradt tanítást pótolni kell, ha a tanév során különben nem teljesíthetők az előírt tananyag- és óraszámkövetelmények.

A kieső tanítási nap pótlása szombati munkanap elrendelésével, többletórákkal (például hosszabb tanítási napokkal), vagy az iskola helyi tantervéhez igazodó más megoldással lehetséges. A pótlás módjáról az iskola dönt, jellemzően a fenntartó egyetértésével.

 

Pixabay

Hány napra rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet az igazgató?

A jogszabály nem rögzít konkrét felső határt, vagyis nincs kimondva, hogy maximum hány nap lehet rendkívüli tanítási szünet. Az alapelv az, hogy a szünet csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

Hosszabb szünet esetén az intézménynek egyeztetnie kell a fenntartóval és gondoskodnia kell a tanítás pótlásáról.

Mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?

A két fogalmat gyakran felcserélik, de fontos különbség van közöttük.

A rendkívüli tanítási szünet nem tervezett, külső körülmény miatt rendelik el. A tanítás ellehetetlenül, nem pedagógiai okból marad el. A kieső tanítási időt pótolni kell.

Ezzel szemben a nevelés nélküli munkanap előre tervezett, a tanév helyi rendjében szerepel. Pedagógiai vagy szervezési célja van (pl. továbbképzés, értekezlet). Nem számít kieső tanítási időnek, ezért nem kell pótolni.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?