Havazás, fűtési probléma, járványhelyzet – időről időre előfordul, hogy egy iskola rendkívüli okból bezár, és rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el. De mit jelent ez pontosan? Be kell-e pótolni a kieső napokat? És mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?
Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a hatályos jogszabályok és az Oktatási Hivatal által hivatkozott szabályok alapján.
Mi az a rendkívüli tanítási szünet?
Rendkívüli tanítási szünetet akkor lehet elrendelni, ha a tanítás előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt nem biztosítható. Ilyen lehet például a rendkívüli időjárás (havazás, extrém hideg), járványhelyzet, fűtési vagy épületüzemeltetési probléma, esetleg természeti katasztrófa vagy más veszélyhelyzet.
Ha a probléma csak egy intézményt érint, a döntést jellemzően az iskola igazgatója hozza meg. Ha több intézményt vagy egy egész települést érint a helyzet, a fenntartó bevonása is szükséges lehet.
Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?
Alapvetően igen. A rendkívüli tanítási szünet kieső tanítási időnek számít, ezért a jogszabályok szerint az elmaradt tanítást pótolni kell, ha a tanév során különben nem teljesíthetők az előírt tananyag- és óraszámkövetelmények.A kieső tanítási nap pótlása szombati munkanap elrendelésével, többletórákkal (például hosszabb tanítási napokkal), vagy az iskola helyi tantervéhez igazodó más megoldással lehetséges. A pótlás módjáról az iskola dönt, jellemzően a fenntartó egyetértésével.
Hány napra rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet az igazgató?
A jogszabály nem rögzít konkrét felső határt, vagyis nincs kimondva, hogy maximum hány nap lehet rendkívüli tanítási szünet. Az alapelv az, hogy a szünet csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
Hosszabb szünet esetén az intézménynek egyeztetnie kell a fenntartóval és gondoskodnia kell a tanítás pótlásáról.
Mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?
A két fogalmat gyakran felcserélik, de fontos különbség van közöttük.A rendkívüli tanítási szünet nem tervezett, külső körülmény miatt rendelik el. A tanítás ellehetetlenül, nem pedagógiai okból marad el. A kieső tanítási időt pótolni kell.
Ezzel szemben a nevelés nélküli munkanap előre tervezett, a tanév helyi rendjében szerepel. Pedagógiai vagy szervezési célja van (pl. továbbképzés, értekezlet). Nem számít kieső tanítási időnek, ezért nem kell pótolni.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
