Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Havazás, fűtési probléma, járványhelyzet – időről időre előfordul, hogy egy iskola rendkívüli okból bezár, és rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el. De mit jelent ez pontosan? Be kell-e pótolni a kieső napokat? És mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?
Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a hatályos jogszabályok és az Oktatási Hivatal által hivatkozott szabályok alapján.
Mi az a rendkívüli tanítási szünet?
Rendkívüli tanítási szünetet akkor lehet elrendelni, ha a tanítás előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt nem biztosítható. Ilyen lehet például a rendkívüli időjárás (havazás, extrém hideg), járványhelyzet, fűtési vagy épületüzemeltetési probléma, esetleg természeti katasztrófa vagy más veszélyhelyzet.
Ha a probléma csak egy intézményt érint, a döntést jellemzően az iskola igazgatója hozza meg. Ha több intézményt vagy egy egész települést érint a helyzet, a fenntartó bevonása is szükséges lehet.
Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?
Alapvetően igen. A rendkívüli tanítási szünet kieső tanítási időnek számít, ezért a jogszabályok szerint az elmaradt tanítást pótolni kell, ha a tanév során különben nem teljesíthetők az előírt tananyag- és óraszámkövetelmények.A kieső tanítási nap pótlása szombati munkanap elrendelésével, többletórákkal (például hosszabb tanítási napokkal), vagy az iskola helyi tantervéhez igazodó más megoldással lehetséges. A pótlás módjáról az iskola dönt, jellemzően a fenntartó egyetértésével.

Hány napra rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet az igazgató?
A jogszabály nem rögzít konkrét felső határt, vagyis nincs kimondva, hogy maximum hány nap lehet rendkívüli tanítási szünet. Az alapelv az, hogy a szünet csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.
Hosszabb szünet esetén az intézménynek egyeztetnie kell a fenntartóval és gondoskodnia kell a tanítás pótlásáról.
Mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?
A két fogalmat gyakran felcserélik, de fontos különbség van közöttük.A rendkívüli tanítási szünet nem tervezett, külső körülmény miatt rendelik el. A tanítás ellehetetlenül, nem pedagógiai okból marad el. A kieső tanítási időt pótolni kell.
Ezzel szemben a nevelés nélküli munkanap előre tervezett, a tanév helyi rendjében szerepel. Pedagógiai vagy szervezési célja van (pl. továbbképzés, értekezlet). Nem számít kieső tanítási időnek, ezért nem kell pótolni.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.