Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?

Havazás, fűtési probléma, járványhelyzet – időről időre előfordul, hogy egy iskola rendkívüli okból bezár, és rendkívüli tanítási szünetet rendelnek el. De mit jelent ez pontosan? Be kell-e pótolni a kieső napokat? És mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?

Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat a hatályos jogszabályok és az Oktatási Hivatal által hivatkozott szabályok alapján.

Mi az a rendkívüli tanítási szünet?

Rendkívüli tanítási szünetet akkor lehet elrendelni, ha a tanítás előre nem látható, elháríthatatlan ok miatt nem biztosítható. Ilyen lehet például a rendkívüli időjárás (havazás, extrém hideg), járványhelyzet, fűtési vagy épületüzemeltetési probléma, esetleg természeti katasztrófa vagy más veszélyhelyzet.

Ha a probléma csak egy intézményt érint, a döntést jellemzően az iskola igazgatója hozza meg. Ha több intézményt vagy egy egész települést érint a helyzet, a fenntartó bevonása is szükséges lehet.

Be kell-e pótolni a rendkívüli tanítási szünetet?

Alapvetően igen. A rendkívüli tanítási szünet kieső tanítási időnek számít, ezért a jogszabályok szerint az elmaradt tanítást pótolni kell, ha a tanév során különben nem teljesíthetők az előírt tananyag- és óraszámkövetelmények.

A kieső tanítási nap pótlása szombati munkanap elrendelésével, többletórákkal (például hosszabb tanítási napokkal), vagy az iskola helyi tantervéhez igazodó más megoldással lehetséges. A pótlás módjáról az iskola dönt, jellemzően a fenntartó egyetértésével.

 

Pixabay

Hány napra rendelhet el rendkívüli tanítási szünetet az igazgató?

A jogszabály nem rögzít konkrét felső határt, vagyis nincs kimondva, hogy maximum hány nap lehet rendkívüli tanítási szünet. Az alapelv az, hogy a szünet csak addig tarthat, ameddig az elrendelés oka fennáll.

Hosszabb szünet esetén az intézménynek egyeztetnie kell a fenntartóval és gondoskodnia kell a tanítás pótlásáról.

Mi a különbség a rendkívüli tanítási szünet és a nevelés nélküli munkanap között?

A két fogalmat gyakran felcserélik, de fontos különbség van közöttük.

A rendkívüli tanítási szünet nem tervezett, külső körülmény miatt rendelik el. A tanítás ellehetetlenül, nem pedagógiai okból marad el. A kieső tanítási időt pótolni kell.

Ezzel szemben a nevelés nélküli munkanap előre tervezett, a tanév helyi rendjében szerepel. Pedagógiai vagy szervezési célja van (pl. továbbképzés, értekezlet). Nem számít kieső tanítási időnek, ezért nem kell pótolni.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.