Középiskolai felvételi 2026: mit lehet tenni akkor, ha a diák pont a felvételi előtt töri el a kezét?

Az ördög sosem alszik, és hiába minden elővigyázatosság, van, hogy a diák nem tud részt venni az írásbelin – például azért, mert eltört az „okos” keze. Mutatjuk, mit lehet tenni ilyen esetekben.

Előfordulhat, hogy a diák rajta kívülálló okok miatt nem tud megjelenni a középiskolai felvételin. Ilyenkor két esetet lehet megkülönböztetni: ha a diák a hivatalos időpontban nem tud megjelenni, biztosíthatnak egy pótló alkalmat. Ha azon sem tud részt venni – például azért, mert akkor még gipszben van a keze –, az adott iskola saját felvételi eljárásában teljesítheti a követelményt.

Komoly indok szükséges a pótfelvételin való részvételhez

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az a diák írhatja meg pótló alkalommal a központi írásbeli vizsgát, akinek van érvényes jelentkezése, de az írásbelin önhibáján kívül eső, alapos ok miatt nem tud részt venni. Ebben az esetben a felvételizőnek a jogszabályban leírtak alapján indoklással alátámasztott írásos kérelmet kell benyújtania. Ennek mérlegelése és elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre.

A jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, minden olyan indok elfogadása lehetséges, amely a vizsgázónak nem róható fel. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

Mi van abban az esetben, ha a diák azért nem tud részt venni a felvételin, mert eltört a keze?

Az OH tájékoztatója szerint ebben az esetben a tanulónak és a szüleinek kell felvennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne, és ott kérni, hogy mivel – saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt – a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen módon ezt a követelményt pótolhassa.

A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, de nem köteles rá.

Továbbá a tanuló benyújthatja a jelentkezését kizárólag olyan intézményi tanulmányi területekre is, ahol a felvételi kérelmek elbírálása csak a tanulmányi eredmények alapján történik.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.