Az ördög sosem alszik, és hiába minden elővigyázatosság, van, hogy a diák nem tud részt venni az írásbelin – például azért, mert eltört az „okos” keze. Mutatjuk, mit lehet tenni ilyen esetekben.
Előfordulhat, hogy a diák rajta kívülálló okok miatt nem tud megjelenni a középiskolai felvételin. Ilyenkor két esetet lehet megkülönböztetni: ha a diák a hivatalos időpontban nem tud megjelenni, biztosíthatnak egy pótló alkalmat. Ha azon sem tud részt venni – például azért, mert akkor még gipszben van a keze –, az adott iskola saját felvételi eljárásában teljesítheti a követelményt.
Komoly indok szükséges a pótfelvételin való részvételhez
Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint az a diák írhatja meg pótló alkalommal a központi írásbeli vizsgát, akinek van érvényes jelentkezése, de az írásbelin önhibáján kívül eső, alapos ok miatt nem tud részt venni. Ebben az esetben a felvételizőnek a jogszabályban leírtak alapján indoklással alátámasztott írásos kérelmet kell benyújtania. Ennek mérlegelése és elfogadása a központi írásbeli vizsgát szervező intézmény igazgatójának jogköre.
A jogszabály nem határoz meg konkrét eseteket, minden olyan indok elfogadása lehetséges, amely a vizsgázónak nem róható fel. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.
Mi van abban az esetben, ha a diák azért nem tud részt venni a felvételin, mert eltört a keze?
Az OH tájékoztatója szerint ebben az esetben a tanulónak és a szüleinek kell felvennie a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahová a tanuló jelentkezni szeretne, és ott kérni, hogy mivel – saját hibáján kívül, neki fel nem róható ok miatt – a tanuló nem tud részt venni a központi írásbeli vizsgán, tegyék lehetővé számára, hogy az iskola saját felvételi eljárásában valamilyen módon ezt a követelményt pótolhassa.
A középfokú felvételi eljárásban a tanuló felvételéről – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50. §-a és a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 54. §-a alapján – az igazgató dönt, aki megteheti, hogy ezt lehetővé teszi, de nem köteles rá.
Továbbá a tanuló benyújthatja a jelentkezését kizárólag olyan intézményi tanulmányi területekre is, ahol a felvételi kérelmek elbírálása csak a tanulmányi eredmények alapján történik.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
