A közösségi média, és összességében a telefonok megzavarják a beszélgetéseket, a telefonok kontroll nélküli használata pedig hatással van az interakciók minőségére, derült ki egy friss kutatásból.
Azok a gyerekek és fiatalok, akik olyan családban nőnek fel, ahol a családi étkezéseket a képernyők (tévé, tablet, telefon) uralják, egyértelmű hiányosságokat mutatnak a kommunikációs készségek terén – írja Estrella Montolío Durán, a Barcelonai Egyetem nyelvészprofesszora a The Conversation oldalán. A gyerekek többek között nehezen értelmezik a nonverbális jelzéseket, és félnek a valódi, „szerkesztetlen” beszélgetésektől.
A beszélgetést is meg kell tanulni
A nyelv velünk született képesség, de a beszélgetés kulturálisan elsajátított készség: megtanuljuk, hogyan kell megfelelően becsatlakozni a beszélgetésekbe, barátságos hangnemet fenntartani, és hogyan kell empátiával és határozottsággal megközelíteni a nehéz párbeszédeket.
A családok szerepe döntő a gyerekeik beszélgetési készségeinek fejlesztésében. Egy gyerek örökölhet széles, kifinomult, akár többnyelvű szókincset, miközben a kevésbé szerencsés gyerekek egyszerűbb, korlátozottabb szókincset kapnak. Ugyanez elmondható a mondatalkotásról is: ha a gyerek komplex mondatokkal is találkozik, kifinomultabb gondolkodást fejleszthet ki, miközben mások egyszerű, összefüggéstelen struktúrákat kapnak verbális környezetüktől.
Gondoljunk csak arra, hogy egyes gyerekek nyugodtan beszélgetnek felnőttekkel, miközben másoknak nehezére esik megfelelően reagálni. Egyes fiatalok megtanulják, hogy ne vágjanak mások szavába, és kivárják a sorukat, miközben más gyerekek ezt nem tanulják meg.
A nyelvészprofesszor szerint ideális esetben az iskolák kiegyenlíthetnék a lehetőségeket azáltal, hogy azok a gyerekek, akik otthon egyszerű nyelvi és beszélgetési gyakorlatokkal nőttek fel, gazdagabb és stimulálóbb nyelvi modellekkel kerülnek kapcsolatba. Ez lehetővé teheti számukra, hogy jobban felismerjék és kifejezzék érzelmeiket és érveiket. Persze az esetek csak ritkán ideálisak.
Az vagy, ahogy beszélsz
A nyelv és a beszélgetés terén való képzés – és önképzés – fontos, hiszen a beszélgetési stílusunk döntő hatással van arra, ahogyan mások érzékelnek minket. A beszélgetéseink meghatároznak és formálnak minket, megteremthetik vagy tönkretehetik társadalmi, személyes és szakmai kapcsolatainkat.
Sherry Turkle szociológus a beszélgetésről szóló metaanalízisében így fogalmaz:
Beszélgetéseink minősége közvetlenül kapcsolódik személyes boldogságunkhoz, valamint társadalmi és szakmai sikerünkhöz.
Sokan nem tudják, hogyan kellene kezelni egy kényelmetlen beszélgetést, nehezen tudnak párbeszédet folytatni azokkal, akik különböznek tőlük, és gyakran elfelejtik meghallgatni másokat, amikor beszélnek, pedig ez az empátia és együttműködés alapja.
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
