Állami pénzből oszt iskolatáskákat a Rákóczi Szövetség a határon túli magyar diákoknak

Jövőre legalább 7, de akár 11 ezer iskolatáska is kiosztásra kerülhet azok között a családok között, akik magyar iskolába íratják gyereküket Szlovákiában, Romániában és Szerbiában. A közbeszerzést idén is egy, Fidesz-közeli politikus érdekeltségébe tartozó cég nyerte el.

A Rákóczi Szövetség október végén írt ki közbeszerzést 11 ezer darab új iskolatáska beszerzésére, írja az Átlátszó. A kiírás szerint a szervezet a mennyiség legalább 70 százalékára vállal lehívási kötelezettséget, vagyis minimum 7 ezer táskát biztosan kiosztanak.

A táskák minimum 23 literesek, fiú- és lányváltozatban készülnek, gerincbarát kialakítással, állítható vállpántokkal, több rekesszel és fényvisszaverő elemekkel.

Hírek.sk

Kik kapják a táskákat?

A korábbi évek gyakorlata alapján az iskolatáskákat a külhoni magyar iskolák kapják meg, ahol a pedagógusok az első tanévüket kezdő diákoknak adják át azokat. A program célja, hogy ösztönözze a szülőket arra, hogy magyar nyelvű oktatást válasszanak gyerekeiknek. A lehetséges helyszínek között idén egy magyarországi település, Kisvárda is szerepel.

Ismét ugyanaz a cég nyert a közbeszerzésen

A közbeszerzésre ezúttal is egyetlen pályázat érkezett: a szlovákiai Mira Office s.r.o. 198 ezer eurós (mintegy 76 millió forintos) ajánlattal nyerte el a munkát. Ez az összeg nagyjából megegyezik a tavalyi beszerzés értékével.

A cég tulajdonosa és vezetője Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, a Magyar Szövetség politikusa. A vállalkozás az elmúlt években rendszeresen elnyerte a Rákóczi Szövetség iskolatáska-beszerzéseit, amelyek összértéke már több száz millió forintra rúg.

A Rákóczi Szövetséghez több hasonló akció kötődik. Ahogy már mi is megírtuk, az iskolaválasztás előtt álló erdélyi nagycsoportos óvodások ajándékcsomagot kaptak, amelyben mesekönyv és csokoládé mellett a Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Gránit Bankot népszerűsítő szórólap is szerepelt. Ezt is a szövetség Magyar Iskolaválasztási Programjához kapcsolták, és a szórólapon a bank magyar nyelvű ügyfélszolgálatára is felhívták a szülők figyelmét.

Nagy port kavart az is, hogy míg a Magyarországon élő családok az idei tanév előtt legfeljebb a szeptemberi családi pótlék korábbi kifizetésére számíthatnak, a magyar állam rekordszámú iskolakezdési támogatást juttatott a határon túli magyar diákoknak. A „Szülőföldön magyarul” program keretében idén több mint 227 ezer kérelmet bíráltak el pozitívan, a támogatás összege fejenként 100 ezer forintnak megfelelő lej, amelyre a Rákóczi Szövetségnél lehetett pályázni.

 

Hozzászólások

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

A Fidesz szerint sok rászoruló kimaradhat az iskolakezdési támogatásból, Magyar Péter szerint így is több mint a semmi

A Fidesz-frakció szerint több ponton is ellentmond a korábbi ígéreteknek az új, 100 ezer forintos iskolakezdési támogatási rendszer. A párt azt kifogásolja, hogy a jogosultak köre nem átlátható, ezért szerintük sok rászoruló gyerek kimaradhat a támogatásból, miközben olyan családok is megkaphatják, amelyek nem szorulnak rá. Magyar Péter elismerte, hogy nem lesz tökéletes a rendszer, de jobb, mint a semmi.

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

Lannert Judithoz kerültek az egyetemeket fenntartó kekvák alapítói jogai

A hétfőn megjelent Magyar Közlönyben közzétett, az állami alapítói joggyakorlókat kijelölő listát most azzal egészítette ki a kormány, hogy az egyetemfenntartó kekvák esetében az oktatási és gyermekügyi miniszter gyakorolja az alapítói jogokat. A közlöny egy másik módosítása alapján a Közép-európai Oktatási Alapítvány mégsem hozzá, hanem Vitézy Dávidhoz került.