Javaslatot nyújtott be a noks-os dolgozók béremeléséről a DK országgyűlési képviselője

,,Elfogadhatatlan az, hogy aki évtizedeken át a gyermekekért tevékenykedik, ne tudjon megélni a fizetéséből!" - írja a közösségi oldalán Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője

  • Székács Linda

A december 9-i bértárgyaláson Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a szakszervezetek számára világosság tette; a nevelést és oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelésén kívül nem számíthatnak egyéb béremelésre. Mindezt annak ellenére, hogy sokak fizetése még a nettó 200 ezer forintot sem éri el, a legtöbbeké pedig adókedvezményekkel együtt is havi 250-300 ezer forint között mozog.

Az államtitkár szerint ugyanakkor nem csökkent ezeknek a munkaköröknek a létszáma, sőt, szerinte még nőtt is, és „statisztikáik” szerint rendszergazdából, könyvtárosból sincs hiány.

Amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek

- írta korábban a lapunknak egy érintett dolgozó.

 

Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció képviselője a kormány döntését követően javaslatot nyújtott be a noks-os és technikai dolgozók béremeléséről. Ennek főbb pontjai a bejegyzése szerint az alábbiak;

Illetményminimumok

  • NOKS, felsőfokkal: legalább a Pedagógus I. illetményének alsó határa
  • NOKS, felsőfok nélkül: legalább a garantált bérminimum 150%-a
  • Egyéb (nem pedagógus, nem NOKS), felsőfok nélkül: legalább a minimálbér 150%-a
Emellett
  • Az emelés mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a pedagógus gyakornoki fokozat emelésének százaléka
  • A fenntartó köteles minden év január 1-jével az előírt szintekhez igazítani az illetményeket
  • Legalább háromévenként illetményfokozati előrelépés
  • Az új rendszer bevezetése nem járhat senki bérének csökkenésével
  • 60 napon belül meg kell állapítani az új illetményeket
  • A különbözetet a hatálybalépés napjára visszamenőleg, egy összegben ki kell fizetni

,,Ezzel a javaslattal a kormány térfelén pattog a labda, mert a nem pedagógus munkakörben dolgozók fizetésének rendezése nem várhat tovább!" - teszi hozzá az országgyűlési képviselő.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.