Javaslatot nyújtott be a noks-os dolgozók béremeléséről a DK országgyűlési képviselője

,,Elfogadhatatlan az, hogy aki évtizedeken át a gyermekekért tevékenykedik, ne tudjon megélni a fizetéséből!" - írja a közösségi oldalán Barkóczi Balázs, a DK országgyűlési képviselője

  • Székács Linda

A december 9-i bértárgyaláson Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár a szakszervezetek számára világosság tette; a nevelést és oktatást közvetlenül segítők és a technikai dolgozók a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelésén kívül nem számíthatnak egyéb béremelésre. Mindezt annak ellenére, hogy sokak fizetése még a nettó 200 ezer forintot sem éri el, a legtöbbeké pedig adókedvezményekkel együtt is havi 250-300 ezer forint között mozog.

Az államtitkár szerint ugyanakkor nem csökkent ezeknek a munkaköröknek a létszáma, sőt, szerinte még nőtt is, és „statisztikáik” szerint rendszergazdából, könyvtárosból sincs hiány.

Amíg van ember, aki betölti ezt az állást minimálbérért, addig nem emelnek

- írta korábban a lapunknak egy érintett dolgozó.

 

Barkóczi Balázs, a Demokratikus Koalíció képviselője a kormány döntését követően javaslatot nyújtott be a noks-os és technikai dolgozók béremeléséről. Ennek főbb pontjai a bejegyzése szerint az alábbiak;

Illetményminimumok

  • NOKS, felsőfokkal: legalább a Pedagógus I. illetményének alsó határa
  • NOKS, felsőfok nélkül: legalább a garantált bérminimum 150%-a
  • Egyéb (nem pedagógus, nem NOKS), felsőfok nélkül: legalább a minimálbér 150%-a
Emellett
  • Az emelés mértéke nem lehet alacsonyabb, mint a pedagógus gyakornoki fokozat emelésének százaléka
  • A fenntartó köteles minden év január 1-jével az előírt szintekhez igazítani az illetményeket
  • Legalább háromévenként illetményfokozati előrelépés
  • Az új rendszer bevezetése nem járhat senki bérének csökkenésével
  • 60 napon belül meg kell állapítani az új illetményeket
  • A különbözetet a hatálybalépés napjára visszamenőleg, egy összegben ki kell fizetni

,,Ezzel a javaslattal a kormány térfelén pattog a labda, mert a nem pedagógus munkakörben dolgozók fizetésének rendezése nem várhat tovább!" - teszi hozzá az országgyűlési képviselő.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.