Négynapos tanítási hetet próbálnának ki a tanárok tehermentesítésére

Egy brit érdekvédelmi szervezet arra kéri az oktatási minisztert, hogy engedélyezze a négynapos tanítási hét pilotjait az iskolákban. Szerintük ez javítaná a tanárok jóllétét, csökkentené a kiégést, és segítené a pedagógushiány kezelését – miközben Skóciában már el is indultak a rugalmasabb munkarend bevezetésének előkészületei.

A 4 Day Week Foundation levélben fordult az oktatási miniszterhez, nagyobb autonómiát kérve az iskolák számára ahhoz, hogy rövidebb tanítási hetekkel kísérletezhessenek, írja a Guardian. A szervezet szerint a kormány nem lesz képes teljesíteni a 6 500 új tanár felvételére vonatkozó választási ígéretét, ha nem változtat a jelenlegi munkaterhelésen.

James Reeves kampánymenedzser úgy fogalmazott:

A négynapos hét nem a kevesebb munkáról szól, hanem az okosabb munkáról. A tanárok mentális egészsége, és végső soron a diákok eredményei forognak kockán.

A levél szerint a rövidebb munkahét csökkentheti a kiégést és javíthatja a produktivitást – erre már egyre több kutatás utal.

A felvetés egy héttel azután érkezett, hogy a skót kormány bejelentette: olyan négynapos tanítási hét bevezetését tervezi, amelyben a tanárok kapnának egy külön napot készülésre, javításra és adminisztrációra.

Angliában is már több iskola kezdett kísérletezni, elindultak alternatív munkarendek: négynapos tanítási hetek, 4,5 napos megoldások és „kilenc napos kéthetek” is futnak tesztjelleggel. Szeptemberben a National Education Union főtitkára azt javasolta, hogy minden teljes állású tanárnak legyen joga heti egy napot otthonról dolgozni.

Mindeközben a hivatalos kormányzati útmutatás még mindig kimondja, hogy az állami iskoláknak heti öt napon át kell tanítást biztosítaniuk.

Rekord magas tanárhiány és növekvő terhek

Az Egyesült Királyságban idén rekordot döntött a megüresedett tanári állások száma. A National Foundation for Education Research szerint a világjárvány óta a diákok viselkedése az egyik leggyorsabban növekvő terhelési tényező, miközben a nagyobb osztálylétszámok tovább rontják a helyzetet.

A minisztérium adatai szerint tavaly majdnem ugyanannyian hagyták el a pályát, mint ahányan beléptek. Továbbra is komoly kihívást jelent a toborzás és megtartás. A kormány szerint minden gyermeknek joga van a teljes tanítási hétre, de támogatják a rugalmas munkarend szélesebb körű bevezetését, ezért a kormány külön programot finanszíroz a rugalmas munkavégzés elterjesztésére az iskolákban.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.