Négynapos tanítási hetet próbálnának ki a tanárok tehermentesítésére

Egy brit érdekvédelmi szervezet arra kéri az oktatási minisztert, hogy engedélyezze a négynapos tanítási hét pilotjait az iskolákban. Szerintük ez javítaná a tanárok jóllétét, csökkentené a kiégést, és segítené a pedagógushiány kezelését – miközben Skóciában már el is indultak a rugalmasabb munkarend bevezetésének előkészületei.

A 4 Day Week Foundation levélben fordult az oktatási miniszterhez, nagyobb autonómiát kérve az iskolák számára ahhoz, hogy rövidebb tanítási hetekkel kísérletezhessenek, írja a Guardian. A szervezet szerint a kormány nem lesz képes teljesíteni a 6 500 új tanár felvételére vonatkozó választási ígéretét, ha nem változtat a jelenlegi munkaterhelésen.

James Reeves kampánymenedzser úgy fogalmazott:

A négynapos hét nem a kevesebb munkáról szól, hanem az okosabb munkáról. A tanárok mentális egészsége, és végső soron a diákok eredményei forognak kockán.

A levél szerint a rövidebb munkahét csökkentheti a kiégést és javíthatja a produktivitást – erre már egyre több kutatás utal.

A felvetés egy héttel azután érkezett, hogy a skót kormány bejelentette: olyan négynapos tanítási hét bevezetését tervezi, amelyben a tanárok kapnának egy külön napot készülésre, javításra és adminisztrációra.

Angliában is már több iskola kezdett kísérletezni, elindultak alternatív munkarendek: négynapos tanítási hetek, 4,5 napos megoldások és „kilenc napos kéthetek” is futnak tesztjelleggel. Szeptemberben a National Education Union főtitkára azt javasolta, hogy minden teljes állású tanárnak legyen joga heti egy napot otthonról dolgozni.

Mindeközben a hivatalos kormányzati útmutatás még mindig kimondja, hogy az állami iskoláknak heti öt napon át kell tanítást biztosítaniuk.

Rekord magas tanárhiány és növekvő terhek

Az Egyesült Királyságban idén rekordot döntött a megüresedett tanári állások száma. A National Foundation for Education Research szerint a világjárvány óta a diákok viselkedése az egyik leggyorsabban növekvő terhelési tényező, miközben a nagyobb osztálylétszámok tovább rontják a helyzetet.

A minisztérium adatai szerint tavaly majdnem ugyanannyian hagyták el a pályát, mint ahányan beléptek. Továbbra is komoly kihívást jelent a toborzás és megtartás. A kormány szerint minden gyermeknek joga van a teljes tanítási hétre, de támogatják a rugalmas munkarend szélesebb körű bevezetését, ezért a kormány külön programot finanszíroz a rugalmas munkavégzés elterjesztésére az iskolákban.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.