Megtiltották, hogy fogyatékkal élők tartsanak rendhagyó órát az újbudai iskolákban

Az indoklásuk szerint a Nem Adom Fel Alapítvány nem szerepel abban a nyilvántartásban, ahol azokat a civil szervezeteket sorolják fel, amik bemehetnek az iskolákba.

  • Székács Linda

Nem tarthat rendhagyó osztályfőnöki órát a fogyatékkkal élőkkel foglalkozó Nem Adom Fel Alapítvány az újbudai iskolákban, mert azokat a tankerület nem engedélyezi - erről írt a Facebook-oldalán Kreitler-Sas Máté, a XI. kerület alpolgármestere.

A rendhagyó osztályfőnöki óra egy, fogyatékossággal élő fiatalok által életre hívott, általuk megszervezett tanóra, amely bebizonyítja, hogy a hátrányban élők és a sérültek is képesek arra, hogy példát mutassanak a társadalomnak. Ezt a rendhagyó órát az alapítvány még a tavalyi évben is gond nélkül megszervezhette. Mostanra viszont a Fidesz egyszerűen betiltotta!

- írja a politikus a köznevelési törvény 2021-es módosítására utalva. Ekkor foglalta bele azt a kormány, hogy a gyerekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet, hogy ne találkozzanak "LMBTG propagandával" az intézményekben. Ezzel ugyanakkor minden civil szervezetet kitiltottak az iskolákból; csak azok mehetnek be órát tartani a gyerekeknek, amik a törvény szerint szerepelnek az erre kijelölt szervezet nyilvántartásában.

 

Hogy a Nem Adom Fel Alapítvány hirtelen miért vált erre alkalmatlanná, az a politikus számára nem derült ki.

,,Az elmúlt napokban tucatnyi jogszabályt és rendeletet néztünk át, de több intézményt, szervezetet kérdeztünk meg, de a válasz ugyanaz volt: nem tudnak arról, ki tartja nyilván ezeket a szervezeteket, de azt sem tudja senki, hogy a köznevelési törvényben említett listát hol lehet megtekinteni - mivel feltételezhetően nem is létezik ilyen" - tette hozzá.

Frissítés:

Cikkünk megjelenését követően a Nem Adom Fel Alapítvány a történtekre közleményben reagált. Ebben azt írják; az alapítványnak kiemelten jó a kapcsolata Újbuda önkormányzatával több mint 15 éve, ami mindig "példaértékű módon" támogatta a munkájukat. 

,,Bennünket is váratlanul ért, amikor az iskolák sorban mondták vissza a már hagyománynak tekinthető programot"

- írják.

Az alapítvány emiatt a Dél-Budai tankerület vezetőjéhez, Dr. Szabó Zoltán Köznevelési és Humánpolitikai Főosztályvezetőhöz fordult, aki a válaszában azt írta; a Tankerületi Központnak nincs sem módja, sem szándéka arra, hogy bármiféle érzékenyítő foglalkozásokat minősítsenek, megítéljenenek vagy azok vonatkozásában bármiféle döntéseket hozzanak. Megjegyezte azt is, hogy a Nem Adom Fel Alapítvány munkássága előtt "elismeréssel adóznak."

Arról, hogy mely szervezet döntéskörébe tartozik, hogy kik tarthatnak előadásokat az iskolákban, Dr. Szabó Zoltán azt írta; ez a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jogkörébe tartozik.

,,Mivel semmiképpen sem tartanánk előrevivőnek, ha a fogyatékossággal élő emberek ügye is egyfajta konfliktuspont lenne, az amúgy is túl sok feszültséget hordozó közéletben, szeretnénk kijelenteni, hogy a Tankerülettől kapott levelet korrektnek és konstruktívnak ítéljük. Az abban meghatározott regisztrácós eljárást megindítjuk, amely nyomán bízunk abban, hogy tapasztalati szakértőink akadálymentesen folytathatják tovább missziós munkájukat" - közölte az alapítvány elnöke.

 

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.