Megtiltották, hogy fogyatékkal élők tartsanak rendhagyó órát az újbudai iskolákban

Az indoklásuk szerint a Nem Adom Fel Alapítvány nem szerepel abban a nyilvántartásban, ahol azokat a civil szervezeteket sorolják fel, amik bemehetnek az iskolákba.

  • Székács Linda

Nem tarthat rendhagyó osztályfőnöki órát a fogyatékkkal élőkkel foglalkozó Nem Adom Fel Alapítvány az újbudai iskolákban, mert azokat a tankerület nem engedélyezi - erről írt a Facebook-oldalán Kreitler-Sas Máté, a XI. kerület alpolgármestere.

A rendhagyó osztályfőnöki óra egy, fogyatékossággal élő fiatalok által életre hívott, általuk megszervezett tanóra, amely bebizonyítja, hogy a hátrányban élők és a sérültek is képesek arra, hogy példát mutassanak a társadalomnak. Ezt a rendhagyó órát az alapítvány még a tavalyi évben is gond nélkül megszervezhette. Mostanra viszont a Fidesz egyszerűen betiltotta!

- írja a politikus a köznevelési törvény 2021-es módosítására utalva. Ekkor foglalta bele azt a kormány, hogy a gyerekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet, hogy ne találkozzanak "LMBTG propagandával" az intézményekben. Ezzel ugyanakkor minden civil szervezetet kitiltottak az iskolákból; csak azok mehetnek be órát tartani a gyerekeknek, amik a törvény szerint szerepelnek az erre kijelölt szervezet nyilvántartásában.

 

Hogy a Nem Adom Fel Alapítvány hirtelen miért vált erre alkalmatlanná, az a politikus számára nem derült ki.

,,Az elmúlt napokban tucatnyi jogszabályt és rendeletet néztünk át, de több intézményt, szervezetet kérdeztünk meg, de a válasz ugyanaz volt: nem tudnak arról, ki tartja nyilván ezeket a szervezeteket, de azt sem tudja senki, hogy a köznevelési törvényben említett listát hol lehet megtekinteni - mivel feltételezhetően nem is létezik ilyen" - tette hozzá.

Frissítés:

Cikkünk megjelenését követően a Nem Adom Fel Alapítvány a történtekre közleményben reagált. Ebben azt írják; az alapítványnak kiemelten jó a kapcsolata Újbuda önkormányzatával több mint 15 éve, ami mindig "példaértékű módon" támogatta a munkájukat. 

,,Bennünket is váratlanul ért, amikor az iskolák sorban mondták vissza a már hagyománynak tekinthető programot"

- írják.

Az alapítvány emiatt a Dél-Budai tankerület vezetőjéhez, Dr. Szabó Zoltán Köznevelési és Humánpolitikai Főosztályvezetőhöz fordult, aki a válaszában azt írta; a Tankerületi Központnak nincs sem módja, sem szándéka arra, hogy bármiféle érzékenyítő foglalkozásokat minősítsenek, megítéljenenek vagy azok vonatkozásában bármiféle döntéseket hozzanak. Megjegyezte azt is, hogy a Nem Adom Fel Alapítvány munkássága előtt "elismeréssel adóznak."

Arról, hogy mely szervezet döntéskörébe tartozik, hogy kik tarthatnak előadásokat az iskolákban, Dr. Szabó Zoltán azt írta; ez a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jogkörébe tartozik.

,,Mivel semmiképpen sem tartanánk előrevivőnek, ha a fogyatékossággal élő emberek ügye is egyfajta konfliktuspont lenne, az amúgy is túl sok feszültséget hordozó közéletben, szeretnénk kijelenteni, hogy a Tankerülettől kapott levelet korrektnek és konstruktívnak ítéljük. Az abban meghatározott regisztrácós eljárást megindítjuk, amely nyomán bízunk abban, hogy tapasztalati szakértőink akadálymentesen folytathatják tovább missziós munkájukat" - közölte az alapítvány elnöke.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.