Megtiltották, hogy fogyatékkal élők tartsanak rendhagyó órát az újbudai iskolákban

Az indoklásuk szerint a Nem Adom Fel Alapítvány nem szerepel abban a nyilvántartásban, ahol azokat a civil szervezeteket sorolják fel, amik bemehetnek az iskolákba.

  • Székács Linda

Nem tarthat rendhagyó osztályfőnöki órát a fogyatékkkal élőkkel foglalkozó Nem Adom Fel Alapítvány az újbudai iskolákban, mert azokat a tankerület nem engedélyezi - erről írt a Facebook-oldalán Kreitler-Sas Máté, a XI. kerület alpolgármestere.

A rendhagyó osztályfőnöki óra egy, fogyatékossággal élő fiatalok által életre hívott, általuk megszervezett tanóra, amely bebizonyítja, hogy a hátrányban élők és a sérültek is képesek arra, hogy példát mutassanak a társadalomnak. Ezt a rendhagyó órát az alapítvány még a tavalyi évben is gond nélkül megszervezhette. Mostanra viszont a Fidesz egyszerűen betiltotta!

- írja a politikus a köznevelési törvény 2021-es módosítására utalva. Ekkor foglalta bele azt a kormány, hogy a gyerekek szexuális neveléséről kizárólag a szülő dönthet, hogy ne találkozzanak "LMBTG propagandával" az intézményekben. Ezzel ugyanakkor minden civil szervezetet kitiltottak az iskolákból; csak azok mehetnek be órát tartani a gyerekeknek, amik a törvény szerint szerepelnek az erre kijelölt szervezet nyilvántartásában.

 

Hogy a Nem Adom Fel Alapítvány hirtelen miért vált erre alkalmatlanná, az a politikus számára nem derült ki.

,,Az elmúlt napokban tucatnyi jogszabályt és rendeletet néztünk át, de több intézményt, szervezetet kérdeztünk meg, de a válasz ugyanaz volt: nem tudnak arról, ki tartja nyilván ezeket a szervezeteket, de azt sem tudja senki, hogy a köznevelési törvényben említett listát hol lehet megtekinteni - mivel feltételezhetően nem is létezik ilyen" - tette hozzá.

Frissítés:

Cikkünk megjelenését követően a Nem Adom Fel Alapítvány a történtekre közleményben reagált. Ebben azt írják; az alapítványnak kiemelten jó a kapcsolata Újbuda önkormányzatával több mint 15 éve, ami mindig "példaértékű módon" támogatta a munkájukat. 

,,Bennünket is váratlanul ért, amikor az iskolák sorban mondták vissza a már hagyománynak tekinthető programot"

- írják.

Az alapítvány emiatt a Dél-Budai tankerület vezetőjéhez, Dr. Szabó Zoltán Köznevelési és Humánpolitikai Főosztályvezetőhöz fordult, aki a válaszában azt írta; a Tankerületi Központnak nincs sem módja, sem szándéka arra, hogy bármiféle érzékenyítő foglalkozásokat minősítsenek, megítéljenenek vagy azok vonatkozásában bármiféle döntéseket hozzanak. Megjegyezte azt is, hogy a Nem Adom Fel Alapítvány munkássága előtt "elismeréssel adóznak."

Arról, hogy mely szervezet döntéskörébe tartozik, hogy kik tarthatnak előadásokat az iskolákban, Dr. Szabó Zoltán azt írta; ez a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ jogkörébe tartozik.

,,Mivel semmiképpen sem tartanánk előrevivőnek, ha a fogyatékossággal élő emberek ügye is egyfajta konfliktuspont lenne, az amúgy is túl sok feszültséget hordozó közéletben, szeretnénk kijelenteni, hogy a Tankerülettől kapott levelet korrektnek és konstruktívnak ítéljük. Az abban meghatározott regisztrácós eljárást megindítjuk, amely nyomán bízunk abban, hogy tapasztalati szakértőink akadálymentesen folytathatják tovább missziós munkájukat" - közölte az alapítvány elnöke.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.