Átalakíthatja-e a tanár-diák beszélgetéseket az új "pedofilellenes" törvény?

A tanárokat is nehéz helyzetbe hozta a kormány által pedofilellenesnek beállított, de sok pontjában melegellenes törvény. Mi lesz a tantermekben, ha tiltólistára kerülnek bizonyos témák?

  • Csik Veronika

Úgy akarja kitiltani a szexuális neveléssel foglalkozó civil szervezetek egy részét az iskolákból a kormány, hogy a tanárképzés alatt egyáltalán nem készítik fel a leendő pedagógusokat, hogyan beszélgessenek diákjaikkal a témáról - írja a hvg.hu.

A megszavazott javaslat alapján a jövőben csak a minisztérium által engedélyezett civil szervezetek tarthatnának iskolákban szexuális felvilágosítást.

Persze a probléma nem újkeletű, korábban sem volt része már az egyetemi tanárképzéseknek sem a szexuális nevelés. A lap által megkérdezett tanárok kivétel nélkül megerősítették, hogy képzésüknek egyáltalán nem volt része a téma, vagy annak módszertana. Arról azonban már megoszlott a véleményük, hogy témának egyáltalán van-e helye az iskolában. Egy vidéki kistelepülésen például azt mondták, ők szerencsésnek érzik magukat, mert náluk a védőnő tökéletesen betölti ezt a szerepet.

„Bíznak benne a gyerekek, megnyílnak neki, és mivel minden gyereket jól ismerünk, még azt is el tudjuk dönteni, hogy éppen melyik osztályban van szükség arra, hogy beszélgessünk egy kicsit a témáról” – mondta az egyik tanár a hvg.hu-nak. Ezzel szemben még budapesti iskolában is akadt olyan tanár, aki szerint a szexuális nevelés elsősorban a szülő dolga. Ez azonban inkább elszigetelt vélemény volt, mások szerint igenis van felelősségük a kérdésben.

Kitiltani nem lehet

A szakemberek szerint nagy a veszélye, hogy az iskolából kitiltott témák után ezentúl a diákok még többször inkább a neten néznek majd utána ahelyett, hogy kérdeznének.

Andics Attila pszichológus, az ELTE TTK Biológiai Intézetének agykutatója azt mondta a lapnak, „a gyerekek úgyis beszélni fognak a témáról, de nagyon nem mindegy, hogy kivel és hogyan dolgozzák fel az interneten talált, ellenőrizetlen forrásokat. Tény, hogy ennek szerencsés esetben legfőbb szintje a család, de mivel az iskolában töltik az idejük nagy részét és rengeteg inger ott éri őket, a tanároknak is fel kell készülniük arra, hogy tudjanak nekik válaszolni”.

A hvg.hu teljes cikkét a témában itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.