Csak nyilvántartásba vett civilek tarthatnak felvilágosító órákat. De még nincs ilyen nyilvántartás

Tavaly július 8-án hatályba lépett a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény, de még mindig nincs készen a nyilvántartás azokról a szervezetekről, akik az iskolákban felvilágosító órákat tarthatnának.

  • Eduline

A törvénnyel a kormányzati akaratot foglalták jogszabályba, hogy 18 éves kor alattiak lehetőleg ne szerezhessenek információkat szexuális kisebbségekről, transzneműségről, LMBTQ-témákról. A nyilvántartás azonban - amelyben összegzi a kormány, ki azok, akiknek jogosultságuk van iskolai felvilágosító órákat tartani - nyolc hónappal a törvény hatálybalépése után sem készült el - írja a Telex.

A probléma pedig nem is csak a felvilágosító órákat érintik. A köznevelési törvény szerint „a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” is csak akkor tarthat külsős civil, ha felvetette magát ebbe az egyelőre nem létező nyilvántartásba.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Telex nyilvántartással kapcsolatos kérdéseire nem válaszolt. Civileknek adott minisztériumi tájékoztatás szerint a minisztérium úgy döntött, kivárja az április 3-át.

Mi a helyzet most az iskolákban?

A Telex idéz egy hatástanulmányt, amelyben a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő működött közre. Ebben a szakértők arra jutottak: „az iskolákban, óvodákban a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.