Csak nyilvántartásba vett civilek tarthatnak felvilágosító órákat. De még nincs ilyen nyilvántartás

Tavaly július 8-án hatályba lépett a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény, de még mindig nincs készen a nyilvántartás azokról a szervezetekről, akik az iskolákban felvilágosító órákat tarthatnának.

  • Eduline

A törvénnyel a kormányzati akaratot foglalták jogszabályba, hogy 18 éves kor alattiak lehetőleg ne szerezhessenek információkat szexuális kisebbségekről, transzneműségről, LMBTQ-témákról. A nyilvántartás azonban - amelyben összegzi a kormány, ki azok, akiknek jogosultságuk van iskolai felvilágosító órákat tartani - nyolc hónappal a törvény hatálybalépése után sem készült el - írja a Telex.

A probléma pedig nem is csak a felvilágosító órákat érintik. A köznevelési törvény szerint „a kábítószer fogyasztás káros hatásaival, az internet veszélyeivel és egyéb testi és szellemi egészségfejlesztéssel kapcsolatos foglalkozást” is csak akkor tarthat külsős civil, ha felvetette magát ebbe az egyelőre nem létező nyilvántartásba.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Telex nyilvántartással kapcsolatos kérdéseire nem válaszolt. Civileknek adott minisztériumi tájékoztatás szerint a minisztérium úgy döntött, kivárja az április 3-át.

Mi a helyzet most az iskolákban?

A Telex idéz egy hatástanulmányt, amelyben a Hintalovon Alapítvány, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány, a Magyar LMBT Szövetség, a Háttér Társaság, a Társaság a Szabadságjogokért és Toma Andrea szakértő működött közre. Ebben a szakértők arra jutottak: „az iskolákban, óvodákban a pedagógusok fokozottan egyedül érezték magukat, és (gyakran az intézményvezetők nyomására) óvatosabbá váltak nem csak a szexualitással, de a gyerekjogokkal és az erőszak-megelőzéssel foglalkozó programokkal szemben is, a gyerekek között pedig nőtt a feszültség és a megkülönböztetés”.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.