Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kormány döntése nyomán hamarosan átalakul, hogyan igazoljuk a tanulmányi eredményeinket: a papírbizonyítvány mellett megjelenik – és hosszabb távon előtérbe kerül – a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás.
A közeljövőben megváltozik az iskolai dokumentumok kezelése, ugyanis a kormány elindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a papíralapú bizonyítványok szerepét fokozatosan átveszi a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás – írja a hírtv. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző iskolai eredményeket – az általános iskolai évzáróktól a középiskolai érettségiig – legalább 80 éven át elektronikus formában tárolják majd.
A PSZ szerint nem reális a 2026-os határidő az MI-oktatás iskolai bevezetésére
Az új rendszer célja, hogy a diákok és a később felnőttként továbbtanulók vagy álláskeresők életútjához kapcsolódó dokumentumok tartósan, biztonságosan és könnyen hozzáférhetően álljanak rendelkezésre. Bár a papíralapú bizonyítványt továbbra is kézhez kapják a tanulók, a jövőben a jogi értelemben hiteles igazolást már nem a könnyen elveszíthető vagy megrongálódó papírlap, hanem a digitális nyilvántartás biztosítja majd.
Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta: az átállás az oktatás modernizációjának fontos állomása. A digitális megoldás nemcsak a korszerű működést segíti elő, hanem hosszú távon jelentősen csökkenti a bizonyítványok kiállításával, pótlásával és hitelesítésével járó adminisztratív terheket is.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.