Jön a digitális bizonyítvány: 80 évig fogják elektronikusan megőrizni a dokumentumokat

A kormány döntése nyomán hamarosan átalakul, hogyan igazoljuk a tanulmányi eredményeinket: a papírbizonyítvány mellett megjelenik – és hosszabb távon előtérbe kerül – a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás.

A közeljövőben megváltozik az iskolai dokumentumok kezelése, ugyanis a kormány elindította azt a folyamatot, amelynek eredményeként a papíralapú bizonyítványok szerepét fokozatosan átveszi a közhiteles digitális tanulmányi nyilvántartás – írja a hírtv. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a különböző iskolai eredményeket – az általános iskolai évzáróktól a középiskolai érettségiig – legalább 80 éven át elektronikus formában tárolják majd.

A PSZ szerint nem reális a 2026-os határidő az MI-oktatás iskolai bevezetésére

Az új rendszer célja, hogy a diákok és a később felnőttként továbbtanulók vagy álláskeresők életútjához kapcsolódó dokumentumok tartósan, biztonságosan és könnyen hozzáférhetően álljanak rendelkezésre. Bár a papíralapú bizonyítványt továbbra is kézhez kapják a tanulók, a jövőben a jogi értelemben hiteles igazolást már nem a könnyen elveszíthető vagy megrongálódó papírlap, hanem a digitális nyilvántartás biztosítja majd.

Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta: az átállás az oktatás modernizációjának fontos állomása. A digitális megoldás nemcsak a korszerű működést segíti elő, hanem hosszú távon jelentősen csökkenti a bizonyítványok kiállításával, pótlásával és hitelesítésével járó adminisztratív terheket is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.