Kormányinfó: továbbra sem világos, mit takar a „keresztény kultúrán alapuló” óvodai nevelés

A mai kormányinfón Gulyás Gergelyt kérdezték az új salátatörvényről, illetve bejelentették, hogy a gyerekvédelmi intézményekbe is bevezetik az iskolaőri rendszert.

  • Eduline

Az óvodai nevelés módosítását érintő, tegnapi kormányrendelet kapcsán az RTL tett fel kérdést Gulyás Gergelynek, aki elmondta: a „keresztény kultúrán alapuló” nevelés nem jelenti azt, hogy a gyerekeknek hittanra kell járniuk. Hangsúlyozta az elvi meghatározás jelentőségét, és azt az álláspontját, hogy a magyar és az európai kultúra a keresztény értékrendre épül, amelyet bele kell az óvodai nevelésbe is emelni.

Új kormányrendelet: a keresztény értékrend is bekerül az óvodai nevelés alapjai közé

Arra a kérdésre azonban, hogy ez a gyakorlatban pontosan mit jelent majd, Gulyás többszöri visszakérdezés ellenére sem adott részletes magyarázatot; annyit említett példaként, hogy ide tartozhatnak olyan alapértékek, mint „a férfiak tisztelik a nőket”.

A gyerekvédelmi források bővítéséről szóló döntését is bejelentette a kormány, mely szerint a nevelőszülők juttatását megduplázzák: eddig egy gyerek után a minimálbér 30 százaléka járt, ezentúl 60 százalékot kapnak, és minden gondozott után járó összeget rendszeresen kiutalják.

Gulyás Gergely hozzátette, hogy ezzel mintegy 200 új gyámügyi munkahely jön létre, továbbá emelik a zsebpénz, az étkezésre fordítható keret és a tisztálkodási támogatás összegét, valamint bevezetik a sportolási keretet is.

A gyermekvédelmi intézményekben az iskolaőri rendszer is kiterjesztésre kerül: 40 helyszínen rendőr, több mint 300 helyen pedig iskolaőr teljesít majd szolgálatot. A kormányzat becslése szerint az intézkedések mintegy 4 milliárd forintba kerülnek.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.